Egy átlagos vállalati IT-környezet már ritkán ér véget az iroda falainál. Laptopok dolgoznak otthonról, mobil eszközök csatlakoznak a vállalati rendszerekhez, külsős kollégák kapnak hozzáférést, miközben Windows, macOS és Linux rendszerek, valamint különböző üzleti alkalmazások működnek egymás mellett. Az IT feladata pedig változatlan: tudni, milyen eszközök vannak használatban, mi fut rajtuk, és gondoskodni arról, hogy biztonságosan és naprakészen működjenek. Egy kisebb eszközparknál mindez még viszonylag könnyen átlátható. Ahogy azonban nő a szervezet és vele együtt a végpontok száma, a manuális végpontkezelés egyre nehezebben tartható fenn. Nem feltétlenül azért, mert egy-egy feladat különösen bonyolult. Egy operációs rendszer frissítése, egy alkalmazás telepítése vagy egy gép konfigurációjának ellenőrzése önmagában rutinmunka lehet. A nehézséget az okozza, amikor ugyanezt több tíz, száz vagy akár több ezer, különböző helyen lévő eszközön kell következetesen elvégezni.
A vállalati eszközpark kezelésének egyik alapfeltétele a láthatóság. Az IT-nak nem elég tudnia, hogy hány laptopot osztottak ki a munkatársaknak. Azt is követnie kell, milyen operációs rendszer és szoftverek futnak rajtuk, telepítve vannak-e a szükséges biztonsági frissítések, megfelelnek-e a vállalati előírásoknak, illetve megjelent-e olyan eszköz a környezetben, amelyről az IT korábban nem tudott.
Ez utóbbi különösen fontos a hibrid munkavégzés és a Shadow IT terjedésével. Egy saját laptopról történő bejelentkezés, egy külsős munkatárs eszköze vagy egy részleg által önállóan bevezetett alkalmazás könnyen kívül kerülhet a megszokott IT-folyamatokon.
A probléma ilyenkor nem pusztán adminisztratív. Amit az IT nem lát, annak az állapotát sem tudja megfelelően ellenőrizni. Egy felügyelet nélküli vagy elavult eszköz biztonsági kockázatot jelenthet, megnehezítheti az incidenskezelést, és megfelelőségi problémákat is okozhat.
A patch management első ránézésre egyszerű feladatnak tűnhet: ha érkezik egy biztonsági javítás, telepíteni kell. A gyakorlatban azonban az IT-csapatnak folyamatosan követnie kell az operációs rendszerek és a használt alkalmazások frissítéseit, meg kell állapítania, mely eszközöket érintik, majd úgy kell telepítenie őket, hogy közben lehetőleg ne akadályozza a munkát.
Ráadásul nem csak a Windows-frissítésekről van szó. Böngészők, PDF-kezelők, irodai alkalmazások és más, harmadik féltől származó szoftverek ugyanúgy tartalmazhatnak javítandó sérülékenységeket. Minél többféle végpontot és alkalmazást használ egy szervezet, annál nehezebb ezt manuálisan követni. Ha pedig egy kritikus biztonsági frissítés kimarad, az adott eszköz addig potenciális támadási felület maradhat. Ezért válik egy bizonyos méret és összetettség felett fontossá, hogy a végpontok felügyelete és az ismétlődő IT-feladatok legalább részben automatizálhatók legyenek.
Az egységes végpontkezelés, vagyis UEM (Unified Endpoint Management) lényege, hogy az IT egy központi rendszerből kapjon rálátást a szervezet különböző végpontjaira, és ugyaninnen tudja elvégezni a hozzájuk kapcsolódó menedzsmentfeladatokat. Ahelyett tehát, hogy külön folyamatokban kellene követni a számítógépeket, mobil eszközöket, szoftvereket, frissítéseket és konfigurációkat, ezek kezelése egy közös környezetbe kerülhet.
Ez különösen olyan szervezeteknél lehet fontos, ahol a munkatársak már nem kizárólag a vállalati hálózaton belül dolgoznak. Egy távoli laptop ugyanúgy vállalati végpont marad akkor is, ha éppen több száz kilométerre van az irodától.
A központi végpontkezelés célja ezért nem egyszerűen az, hogy az IT „lásson minden gépet”. A lényeg az, hogy az eszközök állapotáról rendelkezésre álló információkból ténylegesen lehessen intézkedni is: frissítést telepíteni, konfigurációt érvényesíteni, alkalmazásokat kezelni vagy ellenőrizni, hogy az eszközök megfelelnek-e az előírt szabályoknak.
Erre a problémára kínál megoldást a ManageEngine Endpoint Central, amely a vállalati végpontok központi felügyeletét és kezelését fogja össze. Az Endpoint Central segítségével az IT-csapat egyetlen felületről kaphat áttekintést a kezelt eszközökről, és automatizálhat számos olyan feladatot, amelyet egyébként manuálisan kellene végrehajtani.
A megoldás többek között lehetőséget ad:
A rendszer Windows, macOS és Linux környezetek kezelését is támogatja, így heterogén eszközpark esetén sem feltétlenül kell operációs rendszerenként külön folyamatokat kialakítani.
Az Endpoint Central egyik fontos területe az automatizált patch management. A rendszer képes felderíteni a hiányzó javításokat, majd szabályok alapján kezelni azok tesztelését, jóváhagyását és telepítését.
Ez azért lényeges, mert az automatizálásnak nem feltétlenül kell azt jelentenie, hogy minden frissítés azonnal és ellenőrzés nélkül kikerül az összes eszközre. Az IT meghatározhat telepítési szabályokat, karbantartási időablakokat és újraindítási beállításokat is, így a folyamat a szervezet működéséhez igazítható.
A frissítési állapot központi követése közben azt is könnyebb észrevenni, ha egy eszköz valamilyen okból kimarad a folyamatból. Ez különösen fontos lehet a ritkábban vállalati hálózatra csatlakozó, távolról használt gépeknél.
A központi végpontkezelés másik fontos kérdése a Shadow IT és az ismeretlen eszközök felismerése. A vállalati környezetben megjelenhetnek olyan eszközök, amelyek nem kerültek be a hivatalos eszközkezelési folyamatba. Ez önmagában nem feltétlenül tudatos szabálykerülés eredménye. Elég lehet hozzá egy új kolléga nem megfelelően kezelt beléptetése, egy külsős partner vagy egy olyan saját eszköz, amelyről vállalati szolgáltatásokat érnek el.
Az Endpoint Central segítségével az IT az eszközleltár és a hálózaton megjelenő végpontok felderítésével pontosabb képet kaphat arról, mi tartozik ténylegesen a felügyelt környezethez. Az ismeretlen vagy nem kezelt eszközök azonosítása után pedig már lehetőség nyílik arra, hogy a szervezet a saját biztonsági és hozzáférési szabályai szerint kezelje őket.
Az egységes végpontkezelés egyik legfontosabb előnye végül nem egyetlen funkcióban keresendő. Sokkal inkább abban, hogy az IT-nak kevesebb, egymástól elszigetelt folyamatból kell összeraknia, mi történik a vállalati eszközparkban, és ezzel az üzemeltetés is kiszámíthatóbbá válhat.
A ManageEngine Endpoint Central ezért nem egyszerűen egy patch management eszköz. Olyan központi végpontkezelési megoldás, amely az eszközök felügyeletét, a frissítések és szoftverek kezelését, az automatizálást és a riportálást egy közös rendszerben fogja össze. Egy olyan IT-környezetben pedig, ahol a végpontok már rég nem egyetlen irodában, egyetlen hálózaton és egyetlen operációs rendszeren találhatók, éppen ez az egységes rálátás lehet az, ami a manuális eszközmenedzsmentből egy kezelhetőbb, skálázhatóbb folyamat felé visz.
Forrás: Tartsa biztonságban és naprakészen eszközeit a ManageEngine Endpoint Central segítségével, Shadow-IT és az elveszett kontroll – Az ismeretlen eszközök kezelése
Kérj ManageEngine árajánlatot viszonteladóink egyikénél, vagy az alábbi linken:
Ez is érdekelhet:
Hogyan kezelhető biztonságosan egy folyamatosan változó vállalati eszközpark? Mutatjuk, miben segít az egységes végpontkezelés és az Endpoint Central.
Az AI egyre gyorsabban készít látványos terveket, de ettől még nem lesz jó a design. Mutatjuk, miért válik egyre fontosabbá a tervezői tapasztalat és ítélőképesség.
Avagy hogyan ne legyen AI-szaga a grafikáidnak!