A lakás nem csupán négy fal és bútorok halmaza, hanem az emlékeink, személyes tárgyaink, hangulataink lenyomata is. A brit Neville Johnson bútorgyártó cég pontosan ezt az érzést ragadja meg, amikor egyedi, prémium kategóriás bútorokat és belsőépítészeti megoldásokat tervez ügyfeleinek. A bútortervezés folyamatában pedig a SketchUp erejét hívja segítségül, nem véletlen. A cég egyik vezető tervezője, Simon Tcherniak úgy véli: a tér akkor válik valódi otthonná, ha nemcsak szép, hanem történeteket is mesél.

A személyes tér, mint identitás

Nem minden tér egyforma, még akkor sem, ha funkciójuk azonos. Egy nappali lehet egyszerre vendégfogadó helyiség, családi fészek vagy egyfajta „emlékszoba”, ahol fényképek, könyvek, dísztárgyak idézik meg az életünk fontosabb pillanatait. Tcherniak szerint éppen ezért fontos, hogy a tervező figyeljen ezekre a részletekre. Ne csupán „berendezzen” egy teret, hanem történetet is meséljen vele.

A könyvtárszoba vagy dolgozószoba például nem csak a funkcionalitásról szól. Egy olyan hely lehet, ahol a nyugalmat keressük, ahol új gondolatok születnek, vagy ahol a családi örökség tárgyai kaptak méltó helyet. Egy jól megválasztott bútor elrendezés, egy finoman megvilágított vitrin vagy egy könyvespolc nemcsak praktikus, hanem szimbolikus is lehet: az önkifejezés csendes formája.

A dizájn érzelmi súlya

A belsőépítészet nem csupán technikai tudás vagy formaérzék kérdése, hanem empátiáé is. Egy jó tervező felismeri, hogy a megrendelők gyakran nem csak egy bútort keresnek, hanem egy olyan élményt, amelyben önmagukra ismerhetnek. Amikor egy gardrób nemcsak rendszerezett és praktikus, hanem olyan részleteket is tartalmaz, amelyek az egyén stílusát, történetét mesélik el, akkor válik igazán inspirálóvá.

„Amikor az emberek meglátják ezeket a képeket, rájönnek, hogy egy ilyen személyes, intim térben nyugodtan lehetnek merészebbek” – mondja Simon Tcherniak.

A Neville Johnson egyik látványos projektje az ismert brit Instagram-személyiség, Erica Davies számára készült, akinek ruhatára pontosan mutatja egyedi stílusát és igényeit. Ő egy olyan teret álmodott meg, amely visszatükrözi saját, divattal és önkifejezéssel átszőtt világát. A ruhatára (akárcsak egy személyes kiállítás) tudatosan megkomponált, és ezt a fajta „belső dramaturgiát” Tcherniak tervezőként tisztelettel kezelte. A tervezés itt már nem csupán mérnöki munka volt, hanem pszichológiai és esztétikai érzékenységet is igényelt. Sokszor előfordul például, hogy az emberek hőn áhított ruhadarabokat, kiegészítőket vásárolnak, majd elrejtik őket a szekrény mélyére. Ha ezek szépen, átgondoltan jelennek meg a térben, az nemcsak esztétikailag inspiráló, hanem segít újra felfedezni a meglévő tárgyak értékét is.

Érzelmek a bútortervezés technológiája mögött

A SketchUp szerepe ebben a bútortervezés folyamatában nem egyszerűen az, hogy 3D-s modelleket gyárt. Sokkal inkább egy vizuális kommunikációs eszköz hidat képezve az ügyfél fejében élő elképzelések és a megvalósult tér között. Tcherniak szerint a 3D látvány olyan intuitív, hogy az ügyfelek gyakran belefeledkeznek a digitális térbe. Mintha már ott sétálnának saját, jövőbeli otthonukban!

Ez a vizualizációs élmény különösen fontos, amikor érzelmileg kötődünk a térhez. Egy jól megjelenített könyvespolc vagy vitrinszekrény nemcsak arról szól, hogy „ide fér ennyi könyv”, hanem arról is, hogy „ez lesz az a hely, ahol újra és újra végignézem nagyapám fényképalbumait”.

Bútor, ami nemcsak helyet foglal, hanem helyet ad

A Neville Johnson munkáiban a tér nemcsak elrendezett, hanem értelmezett. A bútorok nem csupán funkcionális megoldások, hanem jelentést hordozó elemek. Ez az, ami a jó tervezést kiemeli az átlagból: amikor a dizájn nem kizárólag formáról és anyagról szól, hanem az emberről is, aki majd használni fogja.

A jól megtervezett otthon így válik emlékek hordozójává, identitásformáló térré, nyugodt menedékké. És ebben a folyamatban a SketchUp nem egy szoftver a bútortervezés kivitelezéséhez, hanem eszköz a történetmeséléshez.