Gyakran halljuk, hogy ahhoz, hogy egy dokumentumot elfogadjanak egy bírósági eljárás során bizonyítékként célszerű, ha az közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban szerepel.
A közokiratnak az olyan papír alapú vagy elektronikus okiratot nevezzük, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. A közokirat különlegessége, hogy az abban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. Napjaink technikai fejlődése és a digitalizáció nagyfokú, az élet minden területére kiterjedő terjeszkedése következtében egyre nagyobb igény merül fel arra, hogy az elektronikusan kiállított okiratok bizonyító erejét is elfogadják a jogalkalmazás során. Felmerül a kérdés tehát, hogy egy elektronikus okirat mely esetben minősülhet teljes bizonyító erejű magánokiratnak, milyen feltételeknek kell teljesülnie, illetve, hogy mi ennek az előnye egy egyszerű magánokirathoz képest?
Azt, hogy milyen feltételekkel minősül egy elektronikus okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezése határozza meg. Ez alapján teljes bizonyító erejű magánokirat az elektronikus okirat abban az esetben lehet, ha
A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. Ezzel szemben az egyszerű magánokirathoz, ha azt nem a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályok szerint állították ki, nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg főszabály szerint.
Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetén, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.
A kérdésre, hogy mikor minősülnek meg nem hamisítottnak, azaz valódinak az elektronikus okiratban szereplő, aláírt és időbélyegzővel ellátott adatok, a válasz az, hogy abban az esetben, ha a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, a szolgáltató
dr. Fekete Klaudia
D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
Kapcsolódó cikkek:
Költségcsökkentés elektronikus aláírások használatával
Papírmentes iroda megvalósítása napjainkban
Adobe Sign - Élettudományi megfelelőség, rugalmas űrlapok és partnerek
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.