függetlenül attól, hogy milyen szoftvert használnak a tanfolyam elkészítéséhez vagy tárolásához.

Az online tanfolyamok létrehozásának kezdeti időszakában a szerzői eszközök és az LMS-ek nem rendelkeztek a jelenlegi szabványokkal. Az LMS a "learning management system" rövidítése, mely egy rendkívül jól adaptálható "online oktatási központ"-ot jelet. Ez a központ az iskolák, vállalkozások és vállalkozók számára biztosítja az online tanításhoz és tanuláshoz nélkülözhetetlen eszközöket.

Az, hogy korábban még nem állt rendelkezésre egy ilyen rendszer, azt jelentette, hogy a kurzusokat úgy kellett megtervezni, hogy azok meghatározott LMS-ekben használhatók legyenek, és ha a szervezet valaha is megváltoztatta a platformját, a vállalat kurzusai az új rendszerben már nem feltétlenül működtek. Hasonlóképpen, a sok részleggel rendelkező nagy szervezetek is problémákba ütköztek redundáns LMS-eik miatt, így nem tudták megosztani a tanfolyamokat vállalaton belül. A SCORM-ot (Shareable Content Object Reference Model) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma fejlesztette ki, hogy lehetővé tegye a hadsereg különböző ágai számára a tanfolyamok megosztását (például a haditengerészet által létrehozott online tanfolyamokat meg lehetett osztani a hadsereggel). Ez az újítás aztán gyorsan elterjedt más területeken is.

A SCORM formátum előnyei:

1. Kompatibilitás: függetlenül az oktatóanyag elkészítéséhez használt eszközt és LMS fajtájától, a két rendszer képes ugyanazokat a fájlokat olvasni.
2. A tanulók teljesítésének nyomonkövetésére: a SCORM használatával közzétett tanfolyamok értékes adatokat biztosítanak az oktatóknak, például tesztpontszámokat és teljesítési eredményeket. A tanulók teljesítménye nyomon követhető és jelenthető lesz az LMS-en keresztül, így egyértelműen leolvasható lesz, hogy ki és milyen pontszámmal ment át az adott teszten.
3. A tanulók előrehaladásának mentési lehetősége: a SCORM lehetővé teszi, hogy a tanulók ott folytassák, ahol abbahagyták, hogy pontokat mentsenek, ha nem egyhuzamban csinálják végig a tanfolyamot. Függetlenül attól, hogy egyszerűen bezárják a kurzust egy kis szünetre, vagy a számítógépük félúton összeomlik, az előrehaladás nem vész el.
4. Egyéni tanfolyami navigáció: a SCORM szabványok használatával meghatározhatjuk, hogy a tanulók hogyan fognak navigálni a tanfolyamon. Például dönthetnek úgy, hogy először olvassanak el egy szöveget, ezután pedig néznek meg egy videót és csak ezután léphetnek tovább a kurzus anyagát számonkérő tesztekre.
5. Moduláris felépítés: ha a tanfolyamainkat egységekbe és modulokba rendezve hozzuk létre, akkor ezeket a modulokat az egyes tanfolyamokból egyszerűen átmásolhatjuk azokba, amelyekben szeretnénk, hogy szintén szerepeljen az adott tudásanyag.

Kik használják a SCORM-ot?

Leginkább azok, akik a tananyagot készítik, illetve az LMS adminisztrátorok. A készítők létrehozzák a számukra rendelkezésre álló eszközök segítségével az adott tanfolyamot, majd közzéteszik azt és SCORM-csomagként exportálják. Az LMS adminisztrátorok ezeket a csomagokat töltik fel a rendszerbe, ahol a diákok már neki is láthatnak a tanulásnak.

Az elérhető SCORM verziók

A SCORM-nak három verziója létezik: az 1.1-es, a 1.2-es és 2004-es kiadás, azonban csak a két legújabb változatot használják széles körben:

• 1.2: Ez a verzió bevezette a diákok nyomonkövetését, beleértve a befejezett kurzusok befejezéséről szóló jelentéseket, valamint a teljes kurzus százalékos teljesítését jelző előrehaladási jelentéseket.
• 2004: A legújabb verzió a korábbiakra épített, mivel a tanulók előrehaladásán és befejezési státuszán kívül a tanulók pontjairól vagy pontszámairól is képes jelentést készíteni.

Annak érdekében, hogy a diákok azon adataihoz férjünk hozzá, melyekre valóban szükségünk van, célszerű meggyőződni arról, hogy az általunk használt LMS melyik SCORM verziót támogatja.

Mi is az a SCORM csomag?

A SCORM csomag lényegében az eLearning tanfolyam közzétételekor létrehozott fájlok gyűjteménye. Amikor tanfolyamokat teszünk közzé egy LMS-ben, a kurzusfájlt a szerzői eszköz egy .zip mappaként exportálja, amelyben a tanfolyam tartalma található. Ezt a .zip csomagot ezután feltöltik az LMS-be, ahol a kurzust a tanulók számára elérhetővé teszik.

Most pedig lássuk a SCORM működésének technikai részét! Minden SCORM csomagnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

• Az XML manifeszt fájl (imsmanifest.xml) leírja a csomagot és annak tartalmát. Az összetevők, amelyeket tartalmaznia kell, a következők: az egyedi azonosító, a csomagot és annak SCORM-verzióját leíró minimális metaadatok, az erőforrás-definíciók, amelyek felsorolják az egyes erőforrások indításához és átadásához szükséges összes kritikus fájlt, valamint a tanfolyam tevékenységeinek összeállítása.
• Az erőforrásfájlokat a tartalomcsomag (a "darabok", amelyekből a tanfolyam áll) és annak oktatási tevékenységei használják.
• A séma/definíciós (XSD és DTD) fájlok a manifeszt fájlra hivatkoznak.

SCORM csomag létrehozása

A múltban a SCORM-tanfolyamok fejlesztése fárasztó folyamat volt, amelyhez kódolási ismeretekre és a HTML-lapokból kézzel összeállított csomagok létrehozására, majd .zip mappák létrehozására volt szükség. Ma már a folyamat rendkívül egyszerű: speciális eLearning szerzői eszközökkel bárki létrehozhat online tanfolyamot. A szerzői szoftver automatikusan generálja az LMS interakcióhoz szükséges kódot, és az összes tanulási tartalmat SCORM csomagba csomagolja. 

Miután az összes tananyagot egy tanfolyamba összeraktuk, csak ki kell választani a SCORM megfelelő verzióját (azt, amelyet az LMS támogat) a szerzői eszközben, ezután kattinthatunk a "Közzététel" gombra. Miután létrehoztuk a .zip SCORM csomagot, az utolsó lépés annak feltöltése az LMS-be.

Egy SCORM tanfolyam megnyitása

Egy SCORM-tanfolyamot kétféleképpen futtathatunk.

1. A tanfolyam LMS-ben való megtekintéséhez fel kell tölteni egy .zip archívumot a rendszerbe, és egyszerűen a fájlra kell kattintani.
2. A tanfolyam megnyitásához a számítógépen egy internetes böngészőn keresztül, ki kell csomagolni a .zip archívumot, majd az indítófájlra kattintani. Ennek a neve általában valami olyasmi, mint "index.html".