Ha valaki rászánja magát egy digitális tábla megvásárlására - legyen az kreatív szakember, művész, vagy egyszerű hobbista - általában kialakult képe van arról, hogy milyen szoftverrel fog dolgozni a továbbiakban. De a kreatív elme kíváncsi, és ez a kíváncsiság előbb vagy utóbb elvezet ahhoz, hogy alternatívát és B-tervet találjon a jól bevállt - de körülményesebb - módszerek helyett.
A belépő szintű Wacom tábláknál (Intous Draw, Art, Photo, Comic) - amiket elsősorban hobbiművészeknek és kezdőknek szánnak, a hardver regisztrációt követően elérhetővé válnak olyan, egyébként fizetős szoftverek, amiknek a felhasználási joga a rajztábla megvásárlása miatt jár. A professzionális táblák vásárlóinak pedig évről-évre promóciókkal kedveskedik a Wacom, és kedvezményeket, ingyenes szoftverbérletet ajánl némelyik csomagban, és ez így is van rendjén: a gond csak az, hogy mi, vásárlók nem mindig azt kapjuk, amire vágyunk, vagy - sok esetben - egyszerűen csak nem áll kézre megfelelően az ajándékba kapott, vagy kedvezményesen megvásárolt kreatív szoftver.
Ilyenkor két lehetőség van: vagy körülnézünk a szoftverpiacon, és megvásároljuk a számunkra legkedvezőbb programot, de ezzel akár komolyabb plusz kiadásba is sodorhatjuk magunkat. A második út az egyszerűbb, rábízzuk magunkat a google-ra, és kiadjuk a vezérszót: “free wacom compatibile drawing software”.
Jómagam ez utóbbit tettem, hogy feltérképezzem azokat a valóban jól használható rajzszoftvereket, amik ingyenesen (is) elérhetőek, letölthetőek, és korlátozás nélkül, vagy minimális korlátozással használhatóak a továbbiakban - ráadásul egyszerre kompatibilisek kedvenc rajztáblámmal - és nagyon meglepődtem a végeredményen.
Cikksorozatom első részében a sokat dicsért, mégsem túl ismert “Mischief-et” vettem górcső alá. (https://www.madewithmischief.com)
A program alapváltozata ingyenes. A rajzoláshoz egyébként ez több mint elég, de illik megemlíteni, hogy a fizetős változat (később erről is lesz szó) ehhez képest elég sok plusz funkciót tartalmaz, és cserébe mindössze egyszeri 25 USD-t ( ~ 6500 Ft-ot ) kér, ami azt hiszem, hogy nagyon is méltányolható összeg szoftvervásárláskor az előfizetéses szoftverek korában.
A weboldal amúgy egy nagyon szimpatikus gondolattal fogad - a rajzolás nem rakétatudomány - állítja, és a lejátszott videó alapján abszolút úgy éreztem, hogy ez az állítás igaz. A különböző blogbejegyzések némileg finomítják ezt a kijelentést, de a galériában látott képek, és a blogokban látható videók nagyon is ösztönzőek, ezért gyorsan és nagyon elszántan kattintottam a letöltés gombra.
Az ingyenes változat egy e-mail cím megadása után letölthető és elérhető, a letöltött állomány mindössze 22 MB - egy egészen pehelysúlyú alkalmazásról beszélhetünk, ám a szoftver tudását semmiképpen sem szabad alábecsülni, annak ellenére, hogy az elindítása után egyértelművé vállik, hogy a Mischief egy egyszerű vázlatrajz alkalmazás.
"OKOS" - ez volt az első gondolatom.
A felső menüsor mindössze öt menüpontból áll - amiből három (File/Upgrade/Help) az alapvető és ide tartozó funkciókon kívül nem nyújt semmi mást. Ráadásul az Edit és a Window menüpontok sem bővelkednek a funkciókban - az előbbibe kerültek a szokásos “előzmény” funkciók, az “undo” és a “redo”, valamint itt lehet eltakarítani az eddigi munkánkat a rajzvászonról és elforgatni azt, illetve itt kapott helyet a szoftverbeállítások (Perferences) menüpont is, ami szintén egészen alapszintű beállítási lehetőségekkel kecsegtet csak.
A “Window” menüpont a szokásos lebegő ablakok engedélyezésére és letiltására alkalmas, ezek alapértelmezetten mind be vannak kapcsolva - nincs belőlük sok, de éppen elegendő ahhoz, hogy kényelmesnek érezzük a szoftver használatát.
A rajzterület
A rajzterület szabad vázlatolást tesz lehetővé, azaz nincs igazán megszabva a rajzvászon mérete. A rajzot egy újjal lehet mozgatni, két ujjal pedig nagyítani és forgatni, ez a funkció nagyrészt működik, bár a teszt során egy alkalommal sajnos “lefagyott”, majd néhány kattintás után újraindult.
A területen három lebegő ablak jelenik meg: külön látható a színkeverő, ettől elkülönülve az eszköztár, és szintén teljesen elválva a másik kettőtől az ecsetkezelő ablak.
Ez a kiosztás nagyon kényelmesen használható, egyáltalán nem volt “bőség zavara” érzésem, és ez annak volt köszönhető, hogy a fejlesztők egyértelműen figyeltek rá, hogy ezek az ablakocskák éppen csak a minimális területet foglalják el a rajzterületen.
Természetesen a már jól megszokott módon az egyes eszköztáraknak van egy “fülecskéje”, és azzal húzhatóak és vonhatóak a rajzvásznon, így aztán soha nem zavarnak, bár tényleg annyira aprók és jól tervezettek, hogy egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány alkalommal kellett ezekhez hozzányúlnom.
Az eszköztárak
Az eszközök terén a Mischief épp azt nyújtja, amit egy vázlatoló szoftvertől elvár az ember: minimális, de jól eltalált alap - eszközkészlet. Ezt tanulmányozva jön elő a szoftver legordítóbb két hibája is, egyrészről az, hogy az ingyenes verzióban nincs rétegkezelés, másrészt pedig az olyan alapvető eszközök hiányoznak a szoftverből, mit a festékkiöntő, ami miatt a rajzolás “valóban” teljesen szabadkézivé válik.
Ami viszont az előnyére válik a Mischief-nek, az az, hogy a rajzablak áttetszősége állítható, így a szoftver mögött akár egy képmegjelenítőben felejtett képről, úgy másolhattam le a tartalmát, mint gyerekkoromban az ablaküvegre tett dupla papíron. Ez a funkció természetesen nem helyettesíti a rétegkezelést, de mivel a szemléletét tekintve egy picit hasonlít hozzá, ezért sokaknak - főleg kezdőknek - a segítségére lesz majd.
Az ecsetek nem nyújtanak semmi különleges extrát - összesen háromfélét kapunk belőlük, azoknak lehet a vastagságát és az áttetszőségét állítani, de ez bocsánatos bűn a Mischief esetében, mivel a ceruzakezelés egyszerűen fantasztikus, talán a legjobb, amit valaha láttam.
A grafitceruza minden varázslás nélkül grafitjellegű, de amikor színt váltottam vele, szinte érezhetően megváltozott a jellege. A hegy érzékenységében pedig a stylus minden jellemzője visszaköszön, így a Mischieffel valóban élvezet a rajzolás.
Az eszköztárak kialakítása egyébként ideális a Wacom tollakkal való munkára, mindenhol egy kattintással elővarázsolható csúszkák és megragadható fülecskék könnyítik meg a rajzolást, ezzel egészítve ki az amúgy is kitűnő összhatást.
Mivel nyújt többet a fizetős szoftver?
Ha már teszteltem, letöltöttem a Mischief fizetős változatát is kipróbálásra. Nem csalódtam, a fizetős változat kibővítésénél ugyanazok a furfangos és okos megoldások jelennek meg, mint az alapverziónál.
Itt a legnagyobb újítás egyértelműen a rétegkezelés, ami nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan azt mondjuk a Photoshop esetében megszoktam, de itt is vannak apró de csodálatra méltó újítások.
A legmenőbb dolog, hogy egy réteg kiválasztása után a rétegkezelő tetején megjelenik az eszköztárból ismerős jónéhány elem, de ezeket használva a változások csak az adott rétegen mennek végbe. Így az egész rajz olyanná válik (válhat), mintha több szegmentált rajzból lenne összeállítva, amik aztán külön külön forgathatóak, radírozhatóak és mozgathatóak egymáshoz képest. Ez persze egy bonyolultabb rajz esetében káoszhoz vezethet, így a rétegkezelő mellett megjelenik a “tű” kezelő, azaz a “PIN”-ek, ami a rajz egyes területeire helyezhetőek el, és - mivel a rajzvászon végtelen - ezekre kattintva a vászonnak az a része kerül a középpontba, ahová az adott PIN-t kihelyeztem, ez nagyon megkönnyíti a navigációt.
Az eszköztár is bővül némileg (geometriai objektumok létrehozása és kijelölő eszköz menüpontokkal), de a festékkiöntő vödör ebben a verzióban sem jelenik meg, cserébe az ecsetkezelőben viszont további három előre definiált vonaltípus is feltűnik, amikkel kifesthetjük a hátteret.
Természetesen a színkezelő sem marad érintetlen a pénzünkért, ez a paletták megjelenésével egészíti ki a szoftvert, és - ahogyan az várható volt - ez is a legegyszerűbb módon működik: a festékkeverő alatt megjelenő kis konténerbe lehet behúzni az egyes kiválasztott színeket, és innentől kezdve a rajz megnyitása után bármikor a rendelkezésemre fognak állni azok.
Ennyi információ után adódik a kérdés: mégis kiknek ajánlható a Mischief?
Hiszen ez esetében nagyon nehéz definiálni egy konkrét célcsoportot: itt a “kicsi a bors, de erős” szemléletet átveszi a “kicsi a bors, de ügyes” szemlélet, így végül arra jutottam - és azért is kezdtem a cikksorozatot ezzel a programmal -, hogy a Mischief egyszerűen annyira újszerű, sokoldalú és egyszerű, hogy bátran javasolható mindenkinek. Nem csak azoknak, akik most ismerkednek a rajztáblával való rajzolás rejtelmeivel, és azoknak, akiknek esetleg nincs nagy teljesítményű számítógépe arra, hogy felesleges funkciókban dúskáló szoftverrel rajzoljon, mert akárhogyan is nézzük (sketch program ide vagy oda) a Mischief nem csak firkálgatásra, hanem komoly kreatív munkára is alkalmas, ráadásul minimális befektetéssel (és ingyenes 30 napos kipróbálási időszakkal) az alapfunkciók jelentősen kibővíthetőek, így nem csak a táblánk felfedezésére, hanem komoly kreatív munkára is alkalmas lehet.
{"preview_thumbnail":"/wp-content/uploads/2022/migra/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/0V_l8sIfdIc.jpg?itok=sWJErxMe","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=0V_l8sIfdIc","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Cikksorozatom következő részét egy teljesen ingyenes, elképesztő tudású rajzprogrammal folytatom, a sokak által méltatott Kritával, de addig is - aki még nem ismeri - mindenképpen tegyen egy próbát a Mischief-fel.
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.