Gyorsan, látványosan és gazdag tartalommal
 |
Az Adobe Flex Builder 3 egy új termék, amellyel azokat az IT programozókat kívánjuk megcélozni, akik szeretnének túllépni a HTML és Java által kínált megoldásokon és valami teljesen új, látványos, multimédiás tartalmat is felkínáló, ám mégis egyszerű, a szabványos XML leírónyelvre épülő és a Flash technológia teljes támogatottságát élvező megoldást szeretnének fejleszteni.
Az Adobe Flex Builder 3 egy új termék, amellyel azokat az IT programozókat kívánjuk megcélozni, akik szeretnének túllépni a HTML és Java által kínált megoldásokon és valami teljesen új, látványos, multimédiás tartalmat is felkínáló, ám mégis egyszerű, a szabványos XML leírónyelvre épülő és a Flash technológia teljes támogatottságát élvező megoldást szeretnének fejleszteni.Ha jól belegondolunk, a felhasználó előtt (az ún. megjelenítési rétegen) megjelenő webes és intranetes alkalmazások mögött állandó kommunikáció folyik a kliensszámítógépen megjelenített felhasználói felület és a szerveren lévő, valójában a teljes programlogikát rejtő alkalmazás között. Az állandó "kérdezz-felelek játék" legfőképpen a felhasználó által generált eseményektől függ, amelyeket ki kell értékelni, a szükséges módon kezelni kell őket, majd választ kell adni rájuk. A Flex Builder 3 a már létező megjelenítési rétegbe beépülve kibővíti a szerver által generált HTML választ (a kliens kérésére) egy futtatható kódrésszel, amely a kliens számítógépén fut. Az üzleti és vállalati web/intranet alkalmazások jól elkülöníthető logikai részekből, rétegekből állnak, amelyek egymásra épülnek. Az egyes rétegek - logikai részek - az alkalmazás magjától, motorjától kiindulva mindig egy újabb burkot képeznek az előző réteg felett, és ennek a legfelső rétege a megjelenítési réteg, amely valójában a kliensen megjelenő felhasználói felületet jelenti (ez az ún. réteges alkalmazás modell - N-tier application model). A Flex képes beépülni a rétegek közé, így nincs szükség a teljes alkalmazás újraírására, a kódok átszabására (a Flex számára). A Flex saját osztálykönyvtárait használja a megjelenítési réteg kiépítésére.
| Rendszer | MS Windows 2000 Server, XP Professional, 2003 Server |
| Processzor | Intel Pentium 4, vagy nagyobb teljesítményû |
| Memória | 1 GB |
| Tárhely | 500 MB |
| Képernyő | 1024x768 - 16 bit |
| Egyéb |
A Flex Builder rendszerkövetelményei:
További rendszerkövetelmények az Egyéb szekcióban. |
Egyéb:
| Rendszer | Red Hat® Enterprise Server 4, vagy SUSE™ Linux® Enterprise Server 9 from Novell |
| Processzor | Intel Pentium 4, vagy nagyobb teljesítményû |
| Memória | 512 MB |
| Tárhely | 500 MB |
| Képernyő | 1024x768 - 16 bit |
A legfontosabb különbség egy Flex alkalmazás és a tradicionális webes alkalmazás között tehát az, hogy a Flex alkalmazás részben a kliensen fut: kiértékeli a beviteli mezők adatait, dönt a megjelenítendő adatok formájáról, kirajzolja a felület vezérlőelemeit, lejátssza a multimédiás anyagokat, interaktív kapcsolatot tart fenn a felhasználóval, eseményeket kezel, és a "viselkedési minták" (behaviors) segítségével válasz ad stb. A Flex-ben készült produktum ennyiben tehát valódi alkalmazás. Integrálja azonban az alkalmazásszerver-technológia előnyeit, azaz képes a távoli eljáráshívásra, azaz a program egyes részei a kliensen, más részei a szerveren helyezkednek el még futásidőben is. A szerveroldalon elhelyezkedő program pedig nem más, mint egy Java szervlet, amely a Flex alkalmazás meghívásakor a kódnak megfelelően fordít, letölti a kliensre az alkalmazást, illetve fogadja és megválaszolja az alkalmazás hívásait. A következő példa egy ilyen Flex alkalmazást mutat be, egy képzelt webáruházat (e-store). A bemutatót a Macromedia által forgalmazott, e-learning anyagok és szoftverbemutatók elkészítésére kiválóan alkalmas Macromedia Captivate szoftver segítségével vették fel. A bemutató alján lévő időcsúszka és vezérlőelemek segítségével leállíthatjuk, vissza- vagy előretekerhetjük a bemutatót:
Hogyan is működik ez valójában? Azok a fejlesztők, akik JSP, ASP/ASP.NET alkalmazásokat fejlesztenek, nagyon ismerősnek fogják találni a szkript nyelvet és a program megírásának technikáját. Az eljárás egyszerű: készítünk egy szövegfájlt, amely a forráskódot rejti magában, ezt elhelyezzük a Flex kiszolgálón és az első alkalommal, amikor szükség van rá, a szerver "belefordítja" az alkalmazásba a fordító (compiler) segítségével, és felkínálja azt. A kérések feldolgozását a kiegyenlítőtárból (cache) végzi. Ahelyett, hogy egy sor HTML oldal kerülne legenerálásra, amely külön tartalmazza az adatokat és a felhasználói felületet, a Flex szerver egyetlenegy tiszta felhasználói felületet generál, amelyet a kliensen lévő FlashPlayer lejátszóba betöltve futtat. A Flash lejátszó ebben az esetben egy virtuális gép (virtual machine) szerepét tölti be. Az alkalmazás és a szerver közötti adatcsere (kommunikáció) csak a legszükségesebb esetekre korlátozódik (a felhasználó által kiváltott események függvényében). A Flex fejlesztők egy kibővített objektumkönyvtárat használhatnak, amely tartalmazza a felhasználói felület összetevőit (UI components) és egy XML alapú leírónyelv komponenseit, amelyekkel kialakítható és paraméterezhető a felhasználói felület, valamint az objektum-orientált szkriptnyelv (ActionScript) komponenseit és értelmezőjét is, amelyek segítségével az eljárásokat építhetik fel. A Flex könnyű integrálhatósága, beilleszthetősége a rétegek közé lehetővé teszi a már létező programkódok feldolgozását webszolgáltatások felhasználásával, mint a Java objektumok elérésén (Java object access) vagy XML-en keresztül. A Flex integrálható a már létező megjelenítési technológiákkal és keretrendszerekkel is, mint a JSP és a Struts.
A Flex szerver beillesztése a J2EE platform alá kifejezetten egyszerű, hiszen a Flex valójában egy natív Java alkalmazás. A J2EE alá való beillesztése a Java web archív (WAR) fájlokon keresztül történik. Így a Flex alkalmazások el tudják érni a Flash lejátszó segítségével a szerveroldali funkcionális egységeket, mint például a Java objektumokat (Java objects), webszolgáltatásokat (SOAP web services) és egyéb szerveroldali szolgáltatásokat. Az MXML (Flex Markup Language): A Flex alkalmazások alapját képezi! Egyesíti magában a felhasználói felület jellemzőit, funkcionalitását, és azon keresztül felkínálja a tartalmat. Az MXML segítségével maximálisan kihasználható az egyes részek újrahasznosítása, hiszen általa erősen elkülönített a megjelenítés és az alkalmazási logika. Az MXML leírónyelvben való fejlesztés ugyanolyan alapokon működik, mint bármely más webalkalmazás-fejlesztés, legyen az HTML, JSP, ASP vagy CFML. A fejlesztés egyszerű, áttekinthető és nyitott. Beírunk néhány taget, elmentjük a fájlt és megnyitjuk a böngészőben a szabványos elérési útvonal (URL) segítségével. Nézzünk erre egy példát! Egy termékkatalógus listáját mutatjuk be, valamint a lista kialakítását lehetővé tevő MXML kódot. Íme a lista...
...és a hozzá tartozó MXML.
Mivel az MXML fájl ugyanolyan egyszerűen szerkeszthető, mint egy szabványos XML fájl, a fejlesztők szabadon dönthetnek, hogy milyen fejlesztőszoftver segítségével készítik azt el. Lehet az egy egyszerű szövegszerkesztő is (pl. Notepad), vagy kifejezetten egy XML írásra dedikált XML szerkesztő (pl. Altova XMLSpy), vagy egy kifejezetten erre a célra írt integrált fejlesztői környezet (IDE) (pl. FlexBuilder). Mivel az MXML teljes mértékben megfeleltethető a W3C XML Schema ajánlásával, az MXML írása közben használhatjuk a strukturált elrendezést, a kód színekkel való megkülönböztetését és az egyes tagek leírását, súgóját is (a szerkesztőszoftver tudásához mérten). A Flex Builder fejlesztői környezete:
Az ActionScript: Objektum-orientált, JavaScript alapú programnyelv, amely kiválóan alkalmas a Flex alkalmazások kliensoldali logikájának kiépítésére, megírására. Ez azt jelenti, hogy az ActionScript segítségével írjuk meg az olyan programrészeket, amelyek a felhasználó által kiváltott események feldolgozásáért felelősek (eseményfigyelők és eseménykezelők - event listeners and handlers), a komponensek paramétereinek beállításait és a függvényekből visszakapott értékeket kezelik, stb.
A Flex Class Library (osztálykönyvtár): Ez az osztálykönyvtár tartalmazza a Flex komponenseket (tartalmazó- és vezérlőelemeket), adatkapcsolati elemeket, viselkedési mintákat és egyéb funkciókat, valamint a Flex alkalmazásra oly tipikus felhasználói felület grafikai megjelenítéséért felelős komponenseket (az ún. Halo felületet). A Flex szerverrel együtt (a 15 darab FlexBuilder szerkesztő mellett) kapunk nagyon sok mintaalkalmazást is, amely látványos, ám nem idegesítően hivalkodó Halo stílust is tartalmaz. Ebből az is kitűnik, hogy noha a Flex szerverrel együtt kapjuk a már beépített Halo felületet, ezt minden további nélkül átparaméterezhetjük, testre szabhatjuk. Az osztálykönyvtár tartalmazza az előre megírt objektumokat, amelyekre az alkalmazás készítésekor hivatkozhatunk, az adott komponenseket bővíthetjük új tulajdonságokkal és módszerekkel, vagy teljesen új komponenst készíthetünk. A kivételesen rugalmas, beépített Flex komponensek nagyon jól paraméterezhetők, átalakíthatók, így talán nem is létezik olyan igény, amelyet ne lehetne kielégíteni egy webalkalmazásban, legyen az bármilyen reakció a felhasználói interaktivitásra. A Flex komponensek jellemzői:
Az osztálykönyvtárban két típusú komponens lehet: tartalmazó és vezérlő (containers and controls) A vezérlők a felhasználói felület komponensei, amelyek a felhasználói interaktivitás kezeléséért és az adatmegjelenítéséért felelősek. Ilyen komponensek például a DataGrid és a TreeControl. A tartalmazók által definiálhatjuk azokat a Flash lejátszó felületén lévő területeket, amelyek felelősek a megjelenítendő objektum kirajzolásáért. Ilyenek például a Form container, a Box és a Grid. A vezérlőelemeknek a következő jellemzőik vannak:
A beépített viselkedési minták (behaviors) kombinációi, a trigger-effektus páros segítségével adhatunk az alkalmazáshoz mozgó és hanganyagot, de ezeken keresztül vezérelhetjük például a szövegdobozok viselkedését is, amikor megkapják, vagy elvesztik a fókuszt, azaz a szerkesztő kurzor a szövegdobozba kerül, vagy elhagyja azt.
A Flex Runtime Service (futásidejű szolgáltatások): A Flex Presentation Server tartalmazza azokat a szolgáltatáscsomagokat, amelyek elvégzik a futásidejű fordítást (just-in-time compilation), tárazást (caching), valamint vezérlik az erőforrásokat és minimalizálják a szolgáltatási rétegek redundanciáját. A futásidejű fordítás az első hivatkozás alkalmával megtörténik és a lefordított kód a kiegyenlítőtárba kerül, onnan használja minden folyamat, bármikor is kerül meghívásra. A szolgáltatás továbbá azt is figyeli, hogy a forráskódfájl és a hivatkozások rá nem voltak-e frissítve. Ha igen, azonnal elvégzi az újrafordítást (recompilation), felhasználói beavatkozás nélkül. Az integrációt elősegítő szolgáltatások a következőket tartalmazzák:
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.