Az alaposan átszerkesztett uniós szabályozás értelmében a jogtulajdonosoknak - muzsikusoknak vagy kiadóknak - az eddigi ötven helyett hetven évig járnak a zenei anyagok felvételeinek értékesítése és sugárzása után járó jogdíjak.
Az Európai Bizottság (EB) hétfőn jelentette be, hogy az eddigi ötven helyett hetven évig lesz jogdíjköteles a zenei produkciók, szerzemények felvételeinek értékesítése és sugárzása. A royalty időtartalmának meghosszabbításáért évek óta kampányolnak ismert és kevésbé ismert zeneszerzők; a mozgalom arca Cliff Richard, az ismert angol énekes, színész és üzletember.
A zenész folyamatos lobbizása sokak szemében visszatetszést keltett. A változtatás ellenzői azzal érvelnek, hogy mivel az EB döntése nem magukra a szerzeményekre, hanem azok stúdiófelvételeire vonatkozik - amelyek jogai általában a kiadók tulajdonában vannak -, végső soron nem a művészek, hanem a nemzetközi zeneipar, azon belül is a nagy labelek járnak jól.
Meg persze az olyan legendás zenekarok tagjai, mint a Beatles, a Rolling Stones, vagy a Who - hiszen legnagyobb slágereik a korábbi szabályozás értelmében néhány éven belül jogdíjmentessé váltak volna. Nem véletlen, hogy Mick Jagger, a Stones énekes-frontembere a BBC-nek nyilatkozva, a zenészekre nézve „egyértelműen előnyösnek" nevezte az új szabályozást. „A zeneipar már rég nem akkora üzlet, mint amekkora korábban volt, így a zenészek sem tudnak ennyit keresni, mint régebben. A jogdíjakból befolyó összegek révén legalább kényelmesebbé tehetik a saját, és a jogokat öröklő családjuk életét" - mondta Jagger.
Bjorn Ulvaeus, az ABBA sztárja is üdvözölte a változtatást. Mint mondta, így legalább ő határozhatja meg, hogyan és milyen célra használják fel a zenekar klasszikus sikerdalait. „Nem kell attól félnem, hogy TV-reklámokban hallom vissza az ABBA-számokat - mondta Ulvaeus. - Arról nem is beszélve, hogy az a sok ezer, ismeretlen európai zenész, akik szerzeményeikkel gazdagították az életünket és kultúránkat, is megkapja végre a munkájáért járó megérdemelt jutalmát."
Az EB indoklásában azt írta, „az előadók általában fiatalon kezdik a karrierüket, így a jelenlegi, ötven évre szóló szabályozás sokuk esetében nem alkalmas arra, hogy egész életükben biztosítsa intellektuális tulajdonuk védelmét."
Geoff Taylor, a Nagy-Britanniában működő kiadókat tömörítő BPI titkára is elégedettségének adott hangot. Véleménye szerint a módosított szabályozás „lehetővé teszi az Egyesült Királyság kiadói számára, hogy a korai felvételek eladásaiból származó bevételeket új tehetségek támogatására fordítsák".
A közel 75 ezer brit zeneszerzőt, előadót és kiadót tömörítő PRS for Music adatai szerint a 2010-es évben csak a szigetországban 611,2 millió font folyt be a jogdíjakból. A szakértők arra számítanak, hogy az EB döntése nyomán jelentős mértékben növekedhet ez az összeg.
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.