Így működik a pareidolia
Biztosan veled is sokszor megesett már, hogy egy-egy hétköznapi tárgyat, épületet, felhőt vagy ételdarabot másnak láttál, mint amilyen. Különböző arcok, formák gyakran előbukkannak váratlan helyeken, még akkor is, ha sokszor csak mi látjuk azokat, egy bizonyos szögből, és pár másodperc múlva el is felejtjük őket.
Vannak azonban, akiknek ezek a dolgok még inkább hétköznapibbak, sőt, van bennük annyi kreativitás, és művészeti tehetség, hogy meg is rajzolják ezeket. Keith Larsen is ezek közé az emberek közé tartozik, akinek saját bevallása szerint pareidoliája van, ami az elsőre félelmetesnek tűnő neve ellenére nem egy komoly betegség.
A pareidolia egy olyan illuzórikus érzet, amely során bizonytalan és véletlenszerű ingereket (többnyire hangokat vagy képeket) konkrétnak és tisztán kivehetőnek érzünk (Wikipedia).
Ez e jelenség jó ideje ismert, és szinte mindenki találkozott már vele, leggyakrabban akkor, amikor egy-egy felhőben vélünk felfedezni különböző alakokat, illetve erre épül például a Rorschach-teszt is, ahol a személyiség feltérképezése érdekében azt vizsgálják, mit látunk az absztrakt tintafoltokban, azok egésze vagy egy-egy része mit juttat az eszünkbe, mire asszociálunk róla.
Keith ezt felhasználva nagyszerűen mutatja be az eredeti tárgyakban az általa látott, elképzelt karaktereket saját grafikáin, amelyeket Wacom tábla segítségével önt digitális formába. Az általa megrajzolt arcokhoz emellett mindig egy pár mondatos rövid történetet is kerít, a karakterek saját szemszögéből, így téve még érdekesebbé ezt a projektjét. Összeszedtünk nektek néhány képet, amelyeken látszik a kiindulási tárgy és a végtermék is, azonban a többi munkáját is megtekinthetitek, ha ellátogattok Keith saját weboldalára, vagy követni kezditek Instagramon.
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.