Ha az ember ismerkedik egy új technikával, könnyen beleszaladhat olyan tipikus hibába, melyek jellemzően a legtöbb kezdőnél előfordulnak. Íme a legjellemzőbbek, melyekre most megoldást is próbálunk találni!
Jó pap holtig tanul, állítja a mondás, ez a legtöbb szakmára, és a művészeti tevékenységekre is vonatkozik. Ha az ember elhatározza, hogy megtanul egy új technikát, hogy megvalósíthassa saját elképzeléseit, művészetét, először meg kell ismerkednie annak minden lehetőségével. Ilyenkor a legfontosabb, a megfelelő mennyiségű gyakorlás, ám óhatatlan, hogy belecsúszik az ember fia egy-egy tipikus hibába.
Walid Feghali digitális művész összegyűjtött néhány hibát, amit elkövetnek a művészek, ha digitális technikával realista, már-már kézzelfoghatóan valósághű képet szeretnének alkotni. Feghali azonban azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy a stilizált és absztrakt alkotásokra ezek a hibatípusok nem vonatkoznak.
1. Ötlet nélkül
Az első alapvető hiba, hogy sok kezdő művész leül a program elé, és akkor kezd el gondolkodni, mi is legyen a téma. Az üres „vászon” látványa ijesztően hathat, és a maradék lelkesedésünket is letörheti. Ha semmi nem jut eszünkbe, nézzünk körül, általunk kedvelt művészek alkotásai között, bátran merítsünk inspirációt. Az sem fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy szeretnénk, hogy kinézzen a terv, elég, ha csak gondolatfoszlányokkal indítunk, és alkotás közben alakítjuk a végeredményt.
2. Ne vesszünk el a részletekben!
Az is a művünk rovására válhat, ha túlságosan belemerülünk, és minden négyzetcentimétert tökéletesre akarunk alakítani. Ettől egyfajta életidegen, erőltetett végeredményt kaphatunk. Egy képnek el kell adnia az ötletet, ami a megvilágításból, a történeti elemekből, a kompozícióból, kontrasztból és még sok egyéb más dologból áll, és a hatást ezek összességével kell elérnie. Emellett fontos, hogy a képnek egy fókusza legyen, nem szabad minden részletre hangsúlyt helyezni, mert így épp a lényeget veszítjük el.
3. A perspektíva és a kontraszt fontossága
Feghali szerint az is jellemző probléma, hogy nem használjuk ki az értéktartományt. Egy valósághű képnél, a jó eredmény miatt nagyon fontos, hogy dinamikus kontrasztot alkalmazzunk, ugyanis ez az, ami hozzájárul a megfelelő térérzékeléséhez. Szintén ehhez köthető a perspektíva megfelelő ábrázolása, azaz, hogy elmondjuk a nézőnek, mi milyen távolságba helyezkedhet el, ezáltal megadva a kép mélységét.
4. A tiszta fehér túlzott használata
Sokszor onnan ismerhetjük fel egy kezdő alkotását, hogy túl sok tiszta fehéret és fektetét alkalmaz. Ezeket a szélsőségeket körültekintően kell használni. Tiszta fehér a természetben ritkán fordul elő, például csak akkor tapasztalható, hogyha egyenesen egy lámpába, vagy például a napba nézünk. Nem ajánlatos ezeket túlzottan használni egy képen, ugyanis a tiszta fehér és fekete területeken megszűnnek a részletek, és „kiüresedik” a kép, és ezzel épp a valóságtól távolítjuk el alkotásunkat.
Fontos, hogy kövessünk el hibákat, hiszen ezekből tanulunk. Azonban nem fontos ugyanazokat a hibákat elkövetnünk még egyszer, amin mások már átestek. Akik korábban megtették, megtalálták rá a megoldást, és ha ezeken egyszer átrágja magát az ember, nagyon sok csalódástól kímélheti meg önmagát.
Ha érdekelnek Walid Feghali további tanácsai, kattints a linkre. Alkotásra fel!
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.