2020-tól az Intel nem biztosít legacy támogatást a rendszereihez szükséges UEFI-vel.
Az évtized végén szüntetné meg a (legacy) BIOS kompatiblitásához szükséges, felesleges kódokat az Intel. A vállalat ugyanis 2020-ban szintet szeretne lépni, és bevezetné az UEFI Class 3 támogatást. Ezzel pedig együtt jár, hogy a BIOS utódjaként megismert UEFI-t nem támogató hardverek és szoftverek nem fognak együttműködni az új rendszerekkel. Ez a népszerűbb termékek közül a Microsoft 32 bites operációs rendszereit, illetve az UEFI támogatással nem rendelkező grafikus kártyákat érinti, ezek inkompatibilisek lesznek az UEFI Class 3-mal rendelkező számítógépekkel.
Az utóbbiakhoz ugyanis CSM mód (Compatibility Support Module) szükséges, amely biztosítja az UEFI-t nem támogató hardvereknek és szoftvereknek a működését az UEFI-vel szállított rendszereken. A CSM-mel emulált BIOS-szal indítható operációs rendszer MBR partícióról, konfigurálható 16 bites OpROM-mal (Option ROM) szerelt bővítőkártya (VGA, LAN, RAID, stb.), valamint indítható 32 bites operációs rendszer (64 bites) UEFI mellett. Ezen lehetőségtől a rendszerindításért (is) felelős firmware Class 3-as verziója megválik, így az UEFI-vel nem kompatibilis különféle termékek nem működnek majd a későbbi Intel rendszerekkel.
A 32 bites operációs rendszerek esetében ez azért jelent végzetes lépést, mert az UEFI és az operációs rendszer architektúrájának minden esetben egyeznie kell. Emiatt a gyártók már jó ideje kizárólag 64 bites UEFI-vel szállítják rendszereiket, a 32 bites kompatibilitás pedig épp a végnapjait élő CSM-nek köszönhető. Mindez ugyanakkor nem jelent komoly gondot, mivel a 32 bites operációs rendszerek egyre inkább kiszorulnak a piacról.
A hardverek esetében azonban ezt már nem lehet ennyire határozottan kijelenteni, ugyanis még számos UEFI kompatibilis firmware nélkül tervezett termék van piacon. Ezekre a legjobb példát a VGA kártyák jelentik, amelyeknél csupán az elmúlt néhány évben kezdték el a Video BIOS mellé beépíteni az UEFI GOP-t (Graphics Output Protocol). Ugyanez a helyzet a RAID és hálózati vezérlőkkel is, ám a mostani döntés arról árulkodik, hogy az Intel számításai szerint az UEFI Class 3 érkezéséig ezek az eszközök kvázi teljesen kikopnak, helyükre pedig UEFI-re felkészített megoldások kerülnek.
Mi is az UEFI?
Az UEFI (Unified Extensible Firmware Interface) gyakorlatilag az adott platform firmware rétege és az operációs rendszer között határoz meg egy modern szoftveres interfészt. A fejlesztés az 1985-ben útjára indított BIOS szerepét vette át az Intel kezdeményezésének hála. A vállalat még a 90-es évek közepén kezdte fejleszteni a közvetlen elődjét az EFI-t, miután a BIOS különböző korlátai, mint például a 16 bites processzormód, kezdtek szűk keresztmetszetet jelenteni a nagyobb szerverplatformok számára. Ezt aztán 2005-ben vette át a UEFI Forum, azóta is utóbbi a szabvány gondozásáért felelős iparági testület. Az eltelt időben számítógépek millióin szolgálatot teljesítő moduláris felépítésű UEFI számos előnnyel kecsegtet, például natívan támogatja a 2 terabájt feletti kapacitású meghajtókat, miközben mind architektúrája, mind pedig beépített meghajtói architektúrafüggetlenek.
Emellett az UEFI a biztonságot is jelentősen növeli, például a Secure Boot lehetőségével. Ez egy rendkívül biztonságos megoldás: ha bekapcsoljuk ezt a védelmet, az UEFI csak olyan rendszerbetöltőnek adja át a számítógép vezérlését, amely megfelelő aláírással rendelkezik. Így a támadók nem juthatnak be az UEFI és a rendszerbetöltő közé és nem futtathatnak kártékony kódokat az operációs rendszer mellett.
(Hwsw.hu)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.