Az építészet mindig is a művészet és a műszaki tudományok határán mozgott, és ez egyre inkább igaz a kortárs építőművészetre is. A mai organikus épületek mögött bonyolult matematikai algoritmusok rejtőznek, a tekergőző koncepciókat csak a legmagasabb szintű digitális technológiák, mint a 3D nyomtatás, CNC technológia és a robotika segítségével lehet kivitelezni. A magas színvonalú kivitelezést pedig rendkívül alapos tervezés előzi meg; a szakemberek, konstruktőrök és a tervezőmérnökök kommunikációs nyelve a műszaki rajz, illetve a 3D-s BIM modell, amelyek megértéséhez azonban szakmabelinek kell lennünk. Nem véletlen tehát, hogy az építészeti 3D szoftverek és a 3D nyomtatók hamar egymásra találtak.
Az építésznek azonban másik irányba is aktív kommunikációt kell folytatnia, ez pedig az ügyféloldal, ahol a megrendelő személyében általában nem szakavatott mérnökökkel kell együtt dolgozni. A megrendelő igényeit az építésznek először meg kell értenie, majd építészeti nyelvre lefordítva megpróbálnia átvinni egy egyelőre még csak tervezőasztalon létező épületre. Ez a fajta kommunikáció a legnehézkesebb, hiszen építészetről, épített környezetről, szakmai részletekről kell egyeztetni egy nem szakmabelivel, aki a megrendelő. A múltban ez a fajta kommunikáció vázlattervi papírlapokon, esetleg kockás füzetben, skiccpauszon történt, majd a kikristályosodott változatot térbeli maketteken lehetett a leginkább érzékeltetni. A léptékhelyes modell vagy makett az építészeti vizuális kommunikáció egyik legnagyszerűbb eszköze, egy szép makett sokkal több mindent elmond az épületről, mint bármilyen alaprajz, metszet vagy műszaki leírás. Ráadásul nem kell szakavatott mérnöknek lennünk, hogy megértsük a makettet, kézbe vehetjük, nézegethetjük, belenézhetünk, vagy akár elhelyezhetjük a terepasztalon.
A 21. század digitális kultúrája, a robotika és a 3D nyomtatók, valamint további digitális gyártástechnológiák alapvetően változtatták meg a tervezési és kivitelezési (gyártástechnológiai) folyamatokat az építészeti gyakorlatban. A szakmai kommunikáció nyelve a műszaki rajzok helyett egyre inkább a különböző szakági terveket magába foglaló BIM modell lett, míg a skiccpauszra rajzolt gyors tömegvázlatok helyett a 3D-s térben skiccelt, bejárható virtuális 3D modellek lettek a gyakori vizuális kommunikációs médiumok. Ezek a végleges műszaki tervektől és 3D modellektől annyiban térnek el, hogy gyorsan készülnek (sokszor másnapra), gyakran szükséges változtatni rajtuk a megrendelői igények alakulásának függvényében, és mindkét fél számára közérthető vizuális információt kell hordozniuk az épületről.
A SketchUp 3D modellező szoftver az építészeti koncepciótervektől tömegvázlatok elkészítésén keresztül a renderelt látványtervekig a leghatékonyabb módja a tervező és megrendelő közötti párbeszédnek, különösen a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzetben, ahol minden téren igyekszünk minimálisra csökkenteni a személyes kontaktust. A SketchUp felhasználóbarát felületén a megrendelő saját maga is változtathat a terven, jegyzetekkel is elláthatja azt, de néhány órás gyakorlással már saját maga is elkezdhet ‘tervezni’ a szoftverrel. A program tanulási görbéje rendkívül gyors, a logikus, felhasználóbarát felület bárki számára könnyen átlátható és a beépített moduloknak köszönhetően nagyon hamar elkészülhet vele 3D-ben álmaink otthona. Természetesen ne gondoljunk kiviteli szintű műszaki tartalomra, az a konstruktőrök és a tervezőmérnökök közötti párbeszéd főszereplője; a megrendelő felé az egészen más paramétereket kell kommunikálni. De ezen a szinten is eljön az a pont, amikor ki kell lépnünk a virtuális 3D-s térből: a renderelt látványtervek mellett a fizikai valóságban, léptékhelyes maketten is érzékeltetni szokás az alakuló koncepciót. Szerencsére az asztali 3D nyomtatók néhány óra alatt el tudják készíteni álmaink házának kis méretű makettjét közvetlenül a SketchUp 3D állományából, így megspórolhatóak a hosszú, ragasztással, vágással és illesztéssel töltött makettező munkaórák. Ráadásul ha megváltozott valami a (digitális) terven, egy gombnyomásra elkészülhet az új kézbe vehető makett a módosult épülettömeggel. Ezzel a digitális munkafolyamattal ugyanúgy biztosítható az átjárás a fizikai 3D- és a virtuális 3D-s világ között, csak sokkal rövidebb ciklusidővel, így adott idő alatt sokkal több változat megvizsgálható.
A SketchUp többféle konstrukcióban elérhető: az ingyenes verziótól kezdve az asztali és web alapú rendszereken is használható, több felhasználós licenszekig bárki megtalálja a neki megfelelő változatot. Mára szerencsére az építészeti 3D nyomtatás sem csupán a beavatottak kiváltsága: egy közepes laptop áráért ma már bárki hozzájuthat egy jó minőségű, magyar fejlesztésű plug-and-play 3D nyomtatóhoz, amelyet mindenfajta szakértelem nélkül, 5 perc alatt beüzemelve már használhatunk is. Az építészeti tervezés professzionális szinten már évtizedek óta 3D-ben történik, a 3D-s SketchUp tervünket csupán STL formátumban ki kell exportálnunk a szoftverből, és már mehet is a nyomtatóra. Természetesen van néhány szempont, amit érdemes figyelembe vennünk 3D modellünk tervezésekor, ha azt 3D nyomtatással szeretnénk megvalósítani: minimális falvastagságok, alámetszések, mértékegység, lépték, stb. Szerencsére nem mindenre nekünk kell figyelnünk; vannak ugyanis olyan segédprogramok, amelyek ellenőrzik helyettünk 3D nyomtatás előtt a modellt, illetve olyan útmutatók, amelyek végigvisznek minket az úton a SketchUp-tól a 3D nyomtatóig. Ezek segítségével bárki könnyedén létrehozhatja álmai házát a virtuális 3D térben, amelyet aztán egy gombnyomásra átültethet a fizikai valóságba egy 3D nyomtató segítségével, természetesen a szokásos makett léptékben. De a léptékváltásra is van már lehetőség, ugyanis több cég kísérleti jelleggel már beton építészeti léptékű 3D nyomtatókkal valós szerkezetkész házakat épít.
Az első lépés azonban az első ceruzavonással (az alsó kattintással a SketchUp-ban) kezdődik, valamint az első 3D nyomtatott építészeti makettünkkel. Utána nekiállhatunk akár téglánként kinyomtatni a házat:)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.