Egy bírósági határozat szerint a hírszerzés költségtérítést fizetett a vállalatoknak, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak.
Az Edward Snowden által megszerzett információk nyilvánosságra hozatalában főszerepet játszó brit lap, a The Guardian pénteken újabb bombát robbantott: egy szerdán hozzáférhetővé vált korábbi amerikai bírósági ítéletet ismertettek, és a szöveg alapján világos, hogy az Egyesült Államok vezető nemzetbiztonsági ügynöksége a National Security Agency (NSA) több millió dollárt fizetett kompenzációként a nagy internetes vállalatoknak.
Az ítéletet az úgynevezett FISA-bíróság hozta (Foreign Intelligence Surveillance Act: a hírszerzést, a külföldiek megfigyelését szabályozó törvény), melynek az a feladata, hogy a hírszerzési tevékenység törvényességét felügyelje. A titkosítás alól feloldott 2011-es döntés megállapítja, hogy az NSA nem volt képes úgy végezni a megfigyeléseket, hogy az ügyekben nem érintett amerikai állampolgárok kommunikációját ne hallgassák le, ezzel pedig megsértették az alkotmány negyedik kiegészítését, mely tiltja az amerikai polgárok indokolatlan, felhatalmazás nélküli megfigyelését.
A határozatból és egyéb, Edward Snowden által megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy a bíróság rendszeresen megvizsgálja, hogy a megfigyelés törvényesen zajlik-e, és ha igen, ezt tanúsítvánnyal, „működési engedéllyel” igazolják. A 2011-es ügy arra világít rá, hogy a megfigyelésbe bevont – együttműködésre kötelezett – nagyvállalatoknak jelentős összegbe került, hogy megfeleljenek a törvényességi előírásoknak, az NSA pedig ezeket a több millió dollárra rúgó költségeket térítette meg.
FISA court opinion with exemptions
A Guardian megkérdezte az érintett cégeket, hogy kaptak-e ilyen költségtérítést, mennyi pénzről van szó, milyen formában történt ez, illetve hogy kapcsolatban van-e a kifizetett összeg a Prism megfigyelési programmal.
A Yahoo! szóvivője kissé kitérően azt válaszolta, hogy a törvények előírják, hogy a kormány megtérítse a szolgáltatóknak azokat a költségeket, melyek kormányzati kérések végrehajtásához szükségesek. A Facebook azt közölte, hogy ők soha nem kaptak olyan kompenzációt, mely kapcsolatban lett volna a kormányzati adatigénylésekkel. A Google egyetlen konkrét kérdésre sem válaszolt, általános közleményükben kijelentik, hogy sosem csatlakoztak megfigyelési programhoz, és várják a kormány válaszát korábbi kérésükre, mivel szerintük a sajtóban megjelenő vad állításokat csak akkor tudják cáfolni, ha a valódi történésekről beszélhetnének a nyilvánosság előtt. A Microsoft sem válaszolt igazán egyenesen: a szóvivő azt közölte, hogy csak megfeleltek a bírósági ítéletnek, és nem jön számba, hogy kaptak-e kompenzációt.
(IT Café)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.