Magyarország konzervatív, ami az IT-t illeti

    Tartózkodunk az IT gyors változásaitól, pedig a világ számos részén elérték már azt az inflexiós pontot, ahonnan nincs visszaút.

    Egy tegnap megjelent tanulmány szerint Latin-Amerika és Ázsia csendes-óceáni régiója teszi a leggyorsabban magáévá a felhőtechnológiákat és alkalmazza a paradigmát, miközben az európai és amerikai régiók konzervatívabban állnak a jelenséghez. Különösen igaz ez régiónkra, állapította meg India legnagyobb, informatikai szolgáltatásokat kínáló Tata Consultancy Services 42 országra kiterjedő kutatása. Több mint 600 nagyvállalat CIO-it és vezető menedzsereit kérdezte a TCS a cégénél uralkodó szokásokról.

    Az átlag latin-amerikai vállalat összes alkalmazásának mintegy 39 százaléka már a felhőben található, míg a csendes-óceáni régióban ugyanez az arány 28 százalék. Az amerikaiaknál meglepő módon az alkalmazásoknak már csupán 19 százalékát találjuk a felhőben, miközben az európai vállalatok alkalmazásai közül csak minden nyolcadikat biztosítja a cloud (12 százalék). Holott széles körben elérhetők az olyan lehetőségek, mint a Microsoft felhőalapú megoldásai.

    „Elértük azt az inflexiós pontot a cloud computingban, ahonnan már nincs visszaút. A felhőalapú alkalmazások a nagyvállalati informatikai infrastruktúrának már most is jelentős részét teszik ki, a korai alkalmazással járó előnyök pedig egyszerűen olyan nagyok, hogy sok vállalat nem tudja nem figyelembe venni ezeket. Emiatt mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon dinamikus bővülést várunk a felhőadoptálást illetően” - nyilatkozta N Chandrasekaran, a Tata Consultancy Services igazgatója.

    Miért maradunk le?
    A TCS tanulmánya szerint az európai régióban elsősorban biztonsági aggályok miatt halad lassabban a felhő térhódítása. Noha azt szerte a világon elismerik, hogy a cloud terjedése jelenti napjaink legnagyobb kihívását és az elérhető legnagyobb előnyöket is, az amerikai és európai területek döntéshozói a biztonsági incidensektől való félelmükben igen konzervatívan közelítik meg a lehetőségeket.

    A nyugati vállalatok sokkal érzékenyebbek arra, milyen alkalmazásokat tesznek nyilvános felhőkbe. Emellett ügyfeleik adatainak cloudba migrálásától is vonakodnak a fejlett területek cégei. Az érintett gazdálkodó szervezeteknek csak mintegy 20 százaléka gondolkodott el komolyan arról, hogy legkritikusabb alkalmazásait nyilvános felhőbe vigye, áll a jelentésben, mely azt is elismeri, hogy az alapvető alkalmazások esetében már nem ilyen távolságtartóak az amerikai és európai cégek. Előbbiek 66, utóbbiak 48 százaléka fontolgatja ezek magánfelhőbe való migrálását.

    Hajtóerő
    Noha kétségtelenül komoly költségmegtakarítási képességekkel bír a felhőre való átállás, az indiaiak meglátása szerint elsősorban mégsem ez hajtja a migrációt. Sokkal inkább a számítási feladatok felpörgetése, a rugalmasabb munkavégzés készteti a vállalatokat arra, hogy feladják, konszolidálják hagyományos informatikai infrastruktúrájuk egy részét. Az USA-ban és a csendes-óceáni térségben elsősorban a szoftveralkalmazások standardizálása a mozgatórugója az átállásnak, míg Európában és Latin-Amerikában a rendszerek gyorsabb kialakítása, szükségletekhez való igazítása áll a háttérben, olvasható a TCS tanulmányában.

    A Tata Consultancy Services becslése szerint 2014-re a cloudban hostolt vállalati alkalmazások száma átlagosan 18 százalékkal fog nőni. Ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazások közötti részarányuk is jelentősen emelkedni fog ugyanerre az időpontra: Latin-Amerikában 54 százalékra, Ázsia csendes-óceáni régiójában 52 százalékra, az Amerikai Egyesült Államokban 33 százalékra, Európában pedig az összes vállalati alkalmazás mintegy negyede (24 százalék) kerül a felhőbe.

    A növekedés ugyanakkor nem lesz egyenletes: az indiaiak szerint a közeljövőben is nagy lesz a különbség a nyilvános és a magánfelhő rendszerekbe vetett bizalom tekintetében. Az amerikai és európai vállalatok továbbra is hezitálnak a kritikus fontosságú alkalmazásaik és ügyfeleik adatainak cloudba migrálásától.