Már a kalózkodás elnevezése is rendkívül negatív képet fest a jogvédett tartalmakat illegálisan megszerzőkről, a zenei és filmes érdekvédelmi szervezetek szerint ez még semmi - szerintük a kalózok szoros összeköttetésben állnak a terrorista szervezetekkel és a maffiával is. Egy új, független kutatás szerint azonban szó sincs erről.
Nem spórolnak a jelzőkkel a jogvédők, ha a védett tartalmak illegális terjesztőiről van szó. Az amerikai kongresszusnak küldött, a film-, videojáték-, zene- és szoftveripar képviselői által szerkesztett jelentés szerint a kalózkodás és a szervezett bűnözés illetve a terrorizmus között szoros összefüggés van, az illegális tartalomterjesztésből befolyó pénz a társadalomra súlyosan ártalmas csoportokat támogat.
Gyenge lábakon
A jelentést minden évben az International Intellectual Property Alliance készíti a "Special 301" procedúra keretében és az amerikai külügy számos döntésének alapjául szolgál. A jelentés által pellengérre állított országok esetében ugyanis az amerikai külkereskedelmi minisztérium gyakorol nyomást, jellemzően lobbizással és egyes kereskedelmi kedvezmények megvonásával.
Az IIPA jelentésében a terrorizmus és a szervezett bűnözés egyértelműen mint a kalózkodás haszonélvezője jelenik meg. A jogvédők szerint a DVD-másolás mint alacsony kockázatú, de magas jövedelmet generáló bűnözési forma folyamatosan jelentős összegeket szállít a bűnszervezeteknek, ezzel segítve azok fennmaradását. A jelentés expliciten tartalmazza, hogy a DVD-másolás jóval nagyobb haszonnal jár mint akár a kokain, akár a heroin csempészése és terjesztése.
Az IIPA kijelentéseinek ugyanakkor kategorikusan ellentmond egy kanadai tanulmány, amely mintegy 450 oldalon keresztül vizsgálja a kalózkodás, mint társadalmi jelenség okait és következményeit. Míg az IIPA és az általa hivatkozott kutatások úgy tesznek kijelentéseket például Oroszországról vagy Kínáról, hogy bevallottan nem is látogatták meg őket, a kanadai Social Science Research Council nemzetközi felmérése csak Oroszországban két éves terepmunkát, több tucat, helyi szakértővel készült interjút, fókuszcsoportos kutatást, kérdőíves felmérést, tartalomelemzést, valamint jelentős mennyiségű másodlagos forrást tud felmutatni.
Árazási probléma
Az SSRC tanulmánya tudományos alapossággal járta körül a témát és azt találta, hogy a jövedelemközpontú kalózkodás nemhogy a drogkereskedelemmel nem vetekszik bevétel tekintetében, de a (szintén illegális) ingyenes internetes letöltés következtében gyakorlatilag világszerte visszaszorult. A tanulmány szerint a hamis DVD-k legyártásához valóban szükséges bizonyos kooperáció, amely kimeríti a szervezett bűnözés definícióját, a maffia-típusú szervezkedésre utaló jeleket azonban nem találtak - a terrorista-sejtek és a kalózok között pedig még említhető, véletlenszerű átjárásra sem bukkantak. A 35 kutató hároméves munkájával készített tanulmány szerint a kalózkodás és a véres bandaháborúk, illetve a nemzetközi terrorizmus összemosása légből kapott és alaptalan.
A kanadai tanulmány azonban hosszúsága ellenére meglehetősen röviden, de összefoglalja a kalózkodás és általában a szerzői jog által védett tartalmak és szoftverek illegális felhasználásának okait. A kutatók szerint egész egyszerűen egy globális árazási problémával nézünk szembe, a fejlett országok lakóinak pénztárcájához igazított lemezek és filmek aránytalanul drágák a kevésbé fejlett országokban. A tanulmány szerint a fejlődő országok lakói számára öt-tízszeres pénzügyi terhet is jelenthet - ami nem áll egyensúlyban a kalózoktól számottevően olcsóbban, az internetről pedig ingyen letölthető tartalmakkal.
A problémát súlyosbítja, hogy míg a szerzői jogok érvényesítését a fejlődő országok állami apparátusának kell vállalnia, a haszonélvezők szinte kizárólagosan a fejlett országokban található média- és szoftvervállalatok. A piacot jól ismerő helyi tartalom- és szoftvergyártók ugyanis sikeresen vették fel a versenyt a kalóztermékekkel és képesek voltak működő üzleti modellt találni. A szerzői jogok érvényesítését követelő szervezetek ugyanakkor a kedvező feltételek megteremtése után rövid idő alatt monopol-helyzetet alakítanak ki, és tőkeerejüket felhasználva aktívan eltakarítják a piacon addig sikeres helyi vállalkozókat.
A hóhért akasztják
A Media Piracy Project nevű kutatás szerzői szerint a kalózkodás megállítására nem az erősebb és agresszívebb jogvédelem. hanem az átgondoltabb, a felhasználók kereteihez jobban igazodó árazás az egyetlen megoldás. Hogy felhasználók által tapasztalt dilemmát pontosabban bemutassák, a tanulmány elérhetőségét igen érdekesen szabták meg: a "gazdag" országok lakói számára a dokumentum letöltése 8 dollárba kerül, a finanszírozó Kanada és a világ többi országának lakói számára pedig ingyenesen hozzáférhető, az egymillió dollár feletti éves bevétellel rendelkező filmes, zenei, szoftveres vagy kiadócégek számára azonban 2000 dollár.
A szerzők az árazási modellt egyszerűen a Fogyasztói Dilemma Licenc névre keresztelték, amely jól szimulálja az "etikus" magatartás problémáját: a tanulmány ugyanis természetesen illegálisan ingyen is elérhető - ahogy a szoftverek és multimédiás tartalmak elsöprő többsége is.
(HWSW)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.