Szimbolikus mérföldkő a HTML5 szabvánnyá válása, miután a W3C elfogadta és kőbe véste a tervezetet. A döntésnek nagyon kevés gyakorlati jelentősége van, mind a webfejlesztők, mind a böngészők hosszú ideje támogatják a most hivatalossá vált szabványokat, a világhódító úton zavartalanul halad a szabvány.
Véglegesítette és elfogadta a World Wide Web Consortium (ismertebb nevén W3C) a HTML5 szabványt, ezzel együtt pedig kiadta a HTML5-re vonatkozó, fejlesztői ajánlást tartalmazó dokumentumot is. A bejelentés gyakorlati szemszögből érdemi változást nem hoz, az ajánlást régóta támogatja és implementálja rengeteg weboldal és minden népszerű böngésző.
Hosszú csata volt
A web nyelvét jelentő HTML előző, 4.01-es kiadása még 1999-ben született meg. A W3C ennek utódjaként az XHTML felé fordult, amely az XML és a HTML házasításából született, moduláris, területenként külön specifikált leírónyelv lett volna. Az XHTML kezdeményezés végül azon bukott el (többek között), hogy a weboldalaktól igen szigorú validációt követelt meg, a böngészők számára pedig előírta, hogy a validációnak nem megfelelő weboldalakat ne jelenítse meg - egyáltalán. Ez az álláspont szembekerült a felhasználókkal, a webfejlesztőkkel és a böngészőgyártókkal is, a purista irányzattal szemben ezért egy idő után megalakult egy másik iparági fórum, a WHATWG, 2004-ben.
A WHATWG (a Microsoft támogatása és részvétele nélkül) elkezdte egy új HTML-szabvány kidolgozását. Az új technológiát a mobil eszközök terjedése a vártnál gyorsabban szükségessé tette, ezeken a platformokon ugyanis a webes alkalmazások hagyományos futtatókörnyezete, a Flash nem volt elérhető, ennek kiváltási feladata pedig a HTML5-CSS3-JavaScipt kombinációra hárult.
A hirtelen nagyon fontossá váló HTML5 fejlődése meglehetősen egyenetlen volt, a közös munka mellett ezért minden böngészőfejlesztő folyamatosan emelt be olyan HTML5-nek nevezett, ám más böngészőkkel nem kompatibilis kiterjesztéseket, amelyekkel a webfejlesztők igényeinek igyekeztek megfelelni. A hatalmas káoszban mára sikerült (jobbára) közös nevezőre jutni és a rengeteg kiterjesztés közül letisztázni a szabványos közös területet. A szabványosítási folyamatot pedig egy idő után befogadta a W3C és immár hivatalosan is a HTML ötödik generációjává válhatott.
Nincs vége a harcnak
A szabvány elfogadásával a HTML5 körüli csata nem áll le, csupán következő fázisába lép. A böngészőgyártók ugyanis továbbra is rengeteg egyedi HTML-taget támogatnak, amelyek nem kerültek be a most elfogadott szabványba, a Google Chrome-ja, az Apple Safarija, illetve a Mozilla Firefoxa (illetve ezek mobilos kiadásai) között ma is számottevő eltérések vannak. A Microsoft ebben a csatában viszonylag passzívan viselkedik, a cég jellemzően csak az iparágban elfogadottá váló, letisztázott megoldásokat implementálta böngészőiben, ezzel a Microsoft viselkedett a leginkább szabványkövető módon - szöges ellentétben a web hajnalán képviselt álláspontjával.
A W3C közleménye szerint a most lezárult szabványosítási folyamat során mintegy 4000 bugot javítottak a közreműködők, az eljárásban pedig mintegy 60 vállalat képviselői vettek részt - valóban össziparági összefogás vezetett a HTML5 létrejöttéhez, amelyet mától minden fejlesztő figyelmébe ajánl a konzorcium. A HTML5 ajánlás teljes szövege a W3C oldalán érhető el.
(HWSW)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.