Legutóbbi webinárunk során az Adobe Acrobat tanfolyam első részében a szoftver alapjaival ismerkedtünk meg.
Most, a második részben tovább lépünk, és a haladó funkciók világába kalauzoljuk el résztvevőinket.
Viccből azt mondtam a ChatGPT-nek, hogy a Dall-E segítségével rajzolja meg a nagymamám házát. Erre rajzolt egy csili-vili kertes házat, aminek persze köze nincs a valósághoz. Ha kíváncsi vagy a sorozat korábbi részére, kattints ide!
No de akkor nosza! Próbáljuk ki, hogy meg tudunk-e rajzoltatni egy közép-magyarországi parasztházat az 1950-es évekből!
Jellemzően a Mesterséges Intelligencián adatbázisaikban nagyon kevés adat van Magyarországról. Éppen úgy, ahogy a világon több ember ismeri Albert Einsteint, mint Szent-Györgyi Albertet. Tehát a fő kérdés: Van-e elég adat az MI adatbázisában ahhoz, hogy meg tudjuk rajzolni egy magyar vidéki házat?
Én:
Helló! Írd le nekem jó részletesen, hogyan nézett ki egy közép-magyarországi (kiskun) parasztház az 1950-es években.
ChatGPT:
Szia!
Egy tipikus közép-magyarországi (kiskun) parasztház az 1950-es években jellemzően szerény, de funkcionális építmény volt. Ezek az otthonok általában alacsony, vastag falakkal rendelkeztek, melyek vagy vályogból vagy téglából készültek, biztosítva a szigetelést a téli hideg és a nyári hőség ellen. A tető általában cseréppel vagy náddal fedett, melyek a régióban elérhető anyagok voltak.
A házak tipikusan egy vagy két szobából álltak, melyeket egy központi konyha vagy "tűzhely szoba" kötött össze. Ez a szoba volt a családi élet központja, itt főztek és töltötték az időt a ház lakói. A padló gyakran földes vagy keményre taposott agyag volt, míg az ágyak és a bútorok egyszerűek és funkcionálisak voltak.
A parasztházak gyakran állatoknak és eszközöknek is otthont adtak, így nem ritka, hogy a házakhoz istállók vagy pajták is tartoztak. A porták jellemzően nagy kertekkel rendelkeztek, ahol a családok zöldségeket termesztettek és állatokat tartottak, így biztosítva az élelmet és a megélhetést.
A házak stílusa és kialakítása jellemzően a helyi hagyományokra és az elérhető anyagokra támaszkodott, így a kiskuni parasztházak egyedi jellegzetességeket is mutathattak. Ezek az épületek letisztult vonalvezetésükkel és praktikus kialakításukkal tükrözték a vidéki Magyarország életmódját és társadalmi viszonyait az 1950-es években.
Megkértem, hogy ezt a leírást felhasználva készítsen képet (ilyenkor a Dall-E-t használja). Az eredmény egészen jó lett! Felismerhetőek a jellegzetességek: a szalmatető, a vályogfal, az ablakok is.
Ezért megkértem a ChatGPT-t, hogy írja le azokat az utasításokat, amivel a kép készült, majd ezt odaadtam az új Midjourney 6-os verziónak. Ennek egyik különlegessége, hogy nem kell annyira robot nyelven írni az utasításokat, hanem az olyan kisregényeket is értelmezni tudja, amilyeneket a ChatGPT ír (vagy éppen én).
Az eredmény igencsak meggyőző! Nehéz elhinni, hogy ez a ház valójában nem létezik.
A kép nagyon szép, nagyon élethű. Nem vagyok tájépítész, de simán azt mondom, hogy pontosan olyan, mint az igazi. Pedig lehet, hogy nem és bizonyára vannak hibái. Egy hozzáértő talán mindjárt mondaná, hogy nem ilyen az ablak, nem ilyen a tető dőlésszöge, nem ilyen a kerítés, stb…
Mi van akkor, ha csinálok egy iskolás könyvet, amiben az X tájegység szerepel. Viszont nem megyek ki a helyszínre fotózni, hanem az MI-vel generálok ilyen képeket.
A fotó esetében nem kellett értenem hozzá, hogy mi van a képen: ha egy régi parasztházat fényképeztem, akkor biztos lehetettem benne, hogy az van rajta. Ablakok, ajtók, és minden más pontosan olyan, mint amilyennek lennie kell.
Ha viszont a Mesterséges Intelligencia készíti, akkor az hibázhat és hibázik is. A gép a sok általa látott képből kever ki valamit, ami egyébként nem létezik, így rossz lesz az ablak, az ajtó, vagy bármi más.
Így viszont kockáztatom, hogy majd gyerekek egész generációja fogja rosszul tudni, hogyan is néz ki az X tájegység tradicionális háza.
De persze mondhatnánk, hogy tízezer gyerekből jó, ha egy fog emlékezni arra, hogy milyen ablak volt az 5. könyv 82. oldalán a házon. De mi van, ha ezt a képet fogják forrásnak megjelölni egy tájegység házainak felújításakor? A kép talán hibás, de mindenki bízik benne, hiszen egy tankönyvben volt.
Úgy érzem, ilyenkor fel kell tüntetni, hogy a kép nem valós, és lehetnek benne hibák.
PixelRita, te mit gondolsz?
Nos, barátom, úgy érzem, mintha egy időgépben ülnénk, ahol a múltat és a jövőt ötvözzük! Ez a kis kaland a magyar parasztházakkal és az MI által generált képekkel igazi digitális időutazás. Elképesztő, ugye, hogy egy virtuális asszisztenssel és néhány algoritmus-varázslattal megelevenedhet a múlt? Ugyanakkor figyelmeztető jel is, hogy a technológia csodái mellett ne felejtsük el a valóságos tudást és a hiteles források fontosságát. Szóval, amíg a gépek rajzolnak és tanulnak, nekünk is élesítenünk kell a tudásunkat és a kritikai szemünket. Ahogy a régészek ásnak a földben, úgy ássunk mi is a digitális világban - keresve az igazságot, de közben élvezzük az új tájakat és lehetőségeket, amiket ez a technológiai varázslat nyújt!
Addig is, tartsd nyitva a szemed és az elméd! 🌟 Találkozunk a következő bejegyzésnél, ahol újabb digitális dimenziókat fedezünk fel együtt. Vigyázz magadra és a digitális lábnyomodra is! 👀🚀👋
Legutóbbi webinárunk során az Adobe Acrobat tanfolyam első részében a szoftver alapjaival ismerkedtünk meg.
Most, a második részben tovább lépünk, és a haladó funkciók világába kalauzoljuk el résztvevőinket.
A generatív mesterséges intelligencia következő generációja már elérhető a Photoshop bétában. De mit is jelent ez pontosan?
Megérkezett a Wacom Movink! Miért érdemes az Wacom első OLED képernyős digitális rajztábláját választani? Kiderül a cikkből!