Ha érdekel AI sorozatunk előző része, azt itt tudod elolvasni.

2022. november 30-án megjelent a ChatGPT 3.5, ahol egy géppel úgy lehet beszélgetni, mint egy emberrel. Azelőtt a gépekkel csak gépi módon lehetett csak beszélni. Ezeknél elég volt, ha valamit egy picit másképpen írtunk: egy pont helyett vesszőt írtunk, vagy kimarad egy zárójel, és a gép már nem értett az egészből semmit.

Később már voltak olyan programok, amikkel előre meghatározott témákban, előre meghatározott mondatokkal lehetett beszélni. A témák idővel növekedtek, a mondatokat is egyre szabadabban lehetett megfogalmazni. Ám továbbra is érezni lehetett, hogy egy géppel beszélgetünk, aminek korlátozottak a lehetőségei, és csak az előre betáplált válaszokat adja vissza.

A ChatGPT-vel mindez megváltozott. Itt egy géppel pontosan ugyan úgy lehet beszélgetni mint egy emberrel, ez pedig nagyon megkönnyíti a használatát. Nem kell program nyelveket tanulni, nem kell kódokat írni, nem kell úgy gondolkodni, mint egy gép.

Mégis, ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk használni, érdemes megismerni, miként beszéljünk vele. Mert bármennyit is fejlődött a technika, a ChatGPT továbbra is cask egy program.

Mi az alaphelyzet?

A ChatGPT nagyon sokoldalú, mert elképzelhetetlen mennyiségű szöveget olvasott el. Ezekből bármit kérdezhetünk, viszont éppen ez a tudás teszi általánossá a programot.

Sokkal jobb és specifikusabb válaszokat kapunk a kérdésekre ha magát a ChatGPT-t is specifikáljuk előtte. Például: “Te egy matek tanár vagy a 8. osztályban.”

Ebben az esetben a program nem egy általános választ fog adni, hanem direkt az adott helyzethez igazítja azt. Nemcsak tudásban, de nyelvezetben is.

Ez azt is jelenti, hogyha a ChatGPT-nek elmagyarázzuk a szituációt is, akkor arra reagálva fog válaszolni.
Íme egy példa

Ha azt kérjük, hogy mesélje el Budapest történetét, akkor megpróbálja a teljes történelmet röviden összefoglalni. Kapunk is valamilyen választ, de érezhető, hogy nem az igazi. Persze utána kérhetjük a programot, hogy valamelyik eseményt fejtse ki bővebben.

Ha azt mondjuk neki, hogy a 8. osztályos gyerekeknek a II. világháború idején Budapesten történt dolgokat mondja el, akkor a fogalmazása is olyan lesz, amit a gyerekek jobban megértenek. És a teljes történelem helyett csak azokat a részeket írja el, amelyek a II. világháború idején zajlottak.

De mondhatjuk azt is, hogy egy turista könyvet írunk, és azok a II. világháborús események érdekelnek, amelyeket a turisták ma is érzékelhetnek, akkor inkább a Duna-hidakról és az épületekről lesz szó, mint a politikai eseményekről.

Lehet ennek a fordítottja is, hogy mi egy tudományos esszét írunk a II. világháború budapesti politikai helyzetéről. Ekkor már nem az épületekről és hidakról fogunk szöveget kapni, hanem a politikáról. Ezen kívül a nyelv is sokkal formálisabb lesz.

Mindeközben a GPT ügyel arra is, hogy a szituáció leírása ne legyen túlságosan hosszú. Ez beletartozik abba az adatmennyiségbe (token szám), amit a GPT a memóriájában tud tartani.

Mintha egy gyerekkel beszélnénk…

Amikor a ChatGPT-t megkérjük egy feladat elvégzésére, akkor gondoljunk úgy rá, mint egy ötéves gyerekre. Csak ez éppen elolvasta a világ összes könyvét. Azért, mert úgy tűnik, hogy mindent tud, még nem rendelkezik tapasztalatokkal.
A feladat kiadásánál pontosan mondjuk el, hogy mit szeretnénk, mit várunk el tőle. Ne gondoljuk azt, hogy „Ő majd tudja!„.” Inkább tekintsünk rá úgy, mint egy olyan asszisztensre, akinek ez az első munkanapja.

Minél konkrétabban megadjuk, mit szeretnénk, annál inkább azt fogjuk kapni eredményül. Ezért elsőnek végig kell gondolnunk, hogy mi is az, amit végeredményül várunk.

Mit is akarunk tőle pontosan?

Ez már egy nehezebb kérdés.

Amikor emberekkel beszélünk, akkor megszoktuk, hogy a másik valamennyire tisztában van a feladattal. Esetleg évek óta együtt dolgozunk. Éppen emiatt nem szükséges mindent részletesen elmondani, hiszen a partnerünk nagyjából tudja, hogy mi a feladata. Elég lehet akár csak annyit mondani, hogy „Készítsünk egy reklámot a legutóbbi termékünkről!”.

Mindezt azért tudjuk megtenni, mert a másik ember tisztában van azzal, hogy mi a feladat, esetleg évek óta együtt közösen dolgozunk. Egy grafikus pl. állandóan céges logókat rajzol, ismeri a trendeket és az elvárásokat.

A ChatGPT esetében ez nincs így. Ő nem a munkatársunk, nem az ismerősünk, még csak nem is ember. Sose dolgozott se velünk, se senki mással. Bár a lexikális tudása felfoghatatlanul nagy, a munkatapasztalata nulla.

Éppen ezért pontosan meg kell határoznunk, hogy mi is, amit várunk tőle. Egy táblázat? Egy felsorolás? Egy kép? De milyen táblázat? Milyen legyen a felsorolás? És a kép?

Ezeket mind le kell írni.

Mindeközben továbbra is figyelni kell, hogy ne zavarjuk össze a mesterséges intelligenciát: röviden, érthetően, lényegre-törően írjunk. Annál is inkább, mert ez beletartozik abba az adatmennyiségbe (token szám), amit a GPT a memóriájában tud tartani.

A folyamat sok próbálkozást igényel

Könnyen előfordulhat, hogy nem azt az eredményt kapjuk a ChatGPT-től, amire számítottunk.

A több évtizedes számítógép használat alatt megszoktuk, hogy mindent egyetlen utasítással kérjünk: egyetlen parancs van, ami kinyomtatja a dokumentumot, egyetlen parancs van, ami elmenti azt. Csak egyféle módon lehet csinálni és ha elrontjuk, akkor nem az történik, amit vártunk.

Az olyan nyelvi modelleknél, mint a ChatGPT ez nincs így. Ha a program nem azt a feladatot csinálta, amit kértünk, akkor tudunk újra próbálkozni. Elmondhatjuk neki, hogy nem ezt vártuk, valahol hiba van. A kérdést finomíthatjuk, tovább hangolhatjuk. A program emlékszik az előző próbálkozásokra, nem kell mindent elölről újra elmondani. Elég csak ilyesmit, hogy „minden bekezdés első mondata legyen félkövér„.

Tehát nem érdemes elvárni, hogy elsőre minden sikerül, főleg a hosszabb munkák esetében. Persze idővel megtanuljuk, hogyan is érdemes a ChatGPT-vel kommunikálni, valamint a program is folyamatosan fejlődik.

A ChatGPT mindenképpen meg akar felelni nekünk

Egy fontos szabály, hogy a ChatGPT (és általában a többi nyelvi modul is) úgy lett beprogramozva, hogy minden esetben segítse az embert. Akkor is megpróbál segíteni, ha nem tud. Ha pedig az ismeretei hiányosak, akkor a kérdésre a választ megpróbálja kikövetkeztetni.

Amennyiben téves információt kapunk, az káros, akár veszélyes is lehet! Ezért érdemes az információkat más forrásból is lekérdezni.

Sokat segít, ha a kérdésink végére betesszük az alábbi parancsot: “A válasz végén zárójelben tüntesd fel a tények valószínűségét.”

Ez azt jelenti, hogy amikor a ChatGPT a választ írja, akkor a végén zárójelbe beírja, hogy mennyire biztos az, amit leírt, vagy mennyire a saját tudástára alapján rakott össze valamit.

Összegzés

A ChatGPT-t úgy építették, hogy az emberi kommunikációt szimulálja. De bármennyire is emberi módon beszélgetünk vele, meg kell tanulnunk, hogy a gép miként tud minket a legjobban megérteni.
A legfontosabb, hogy mi tudjuk, hogy mit szeretnénk, mit várunk el a programtól, és ez a programnak érthetően leírjuk.