Radisics Milán különleges drónfotóinak köszönhetően, eddig soha nem látott szögből csodálhatjuk meg a századforduló építész zsenijének, Lechner Ödönnek és kortársainak az épületeit.
Budapest utcáin sétálva, ha az ember tüzetesebben nézelődik, fantasztikus épületekre bukkanhat, ám az eszünkbe sem jut, hogy akadnak olyan építmények is, amiknek teteje is egyedi és utánozhatatlan látványt nyújt.
A képeket kiváló minőségben megtekinthetitek a szoftver.hu Instagram oldalán!
Radisics Milánt különleges látásmódú, sokszor díjazott fotóiról ismerhetjük, az utóbbi években már drónt is használ munkája során és bátran elmondhatjuk, hogy hazánk egyik legjobb légifotósává vált, amit számos elismerés is igazol. Tavaly a Sony fotópályázatán neki ítélték a Sony nemzeti díjat, és idén is óriási elismerésben részesült, ugyanis a vízről szóló sorozata kapta a 37. Sajtófotó pályázat fődíját, a MÚOSZ nagydíjat, ráadásul az amerikai sajtófotó pályázaton, a POYI-n a világ 6 legjobbja közé került. Jelenleg is több komoly projekten dolgozik. A Földünket formáló vízről szóló nagyszabású projekt részleteit ezen a linken tekinthetitek meg!
A cikkben bemutatott színes tetőkről szóló kollázs, egyfajta kitérő stílusgyakorlatként készítette el, aminek köszönhetően nekünk is részünk lehet ebben a fantasztikus látványt nyújtó építészeti kultúrutazásban.
Kérdésünkre válaszolva a sorozat ötletéről, így nyilatkozott:
„Dugóban ültem, és bosszankodtam az értelmetlen időpocsékolás miatt. Órák mennek el a kukába, de igyekszem mindig a dolgok pozitív oldalát nézni, így az autóban vesztegelve is ezt a receptet vettem elő. Néztem a körúti épületek feletti égboltra, és elképzeltem, hogy madárként repülök. Milyen jó lenne, gondoltam, csak gyönyörködnék Budapest színes tetőiben. Ott és akkor fogant meg a sorozat ötlete, majd jött a tanulmányozás, az előkészületek majd ezt követte a helyszíni fotózás."
Körbe fotózta szinte az összes budapesti színes tetőt, majd a Vajdaságba, Újvidéken és Szabadkán örökítette meg a csodálatos épülettetőket. Végül Bécsben is lencsevégre kapott néhány építményt.
A sorozat fő eleme a magyar Gaudíként is emlegetett Lechner Ödön fővárosi munkássága. A hazai szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alakja egész életét az egyedi, magyar formanyelv létrehozására tette fel, melyek fő célja az osztrák szecessziótól való elrugaszkodás. Bár életében az elismerés sajnálatos módon elkerülte, talán pont ez inspirálta arra is, hogy minél egyedibb és különlegesebb épületeket tervezzen. Ebben kapóra jött kortársa és jó barátja Zsolnay Vilmos, az apró pécsi fazekasműhelyből mára világhírűvé gyarapodó gyár alapítója, és kettejük kooperációjának köszönhetően olyan fantasztikus épületek születhettek, hogy a legfontosabbakat említsük, mint például a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Nemzeti Levéltár, az Iparművészeti Múzeum és a kőbányai Szent László Templom.
A századfordulón a különleges cserepek használata nemcsak praktikus volt, hanem viszonylag könnyen pótolható és megfizethető is, ráadásul azon építészek számára, akik az osztrák monarchia hatása alól szabadulni vágytak hihetetlen és egyedi lehetőségeket is rejtett a ragyogó színekkel és aprólékosan megformázható részletekkel.
Hazánkban Lechner Ödön a legismertebb magyar építész, aki virtuóz szinten alkalmazta ezeket a kerámiákat épületein, sajátos magyar stíluselemeit keleti hatással fűszerezve. Milán pedig képpárokat alkotva mutatja ezt be nekünk, ahol egyszerre láthatjuk az épületeket felülről és a helyenként magyar mintákat utánzó cserépmintákat.
Iparművészeti Múzeum
Magyar Állami Földtani Intézet
Magyar Nemzeti Levéltár
Szent László Templom (Kőbánya)
Szent László Templom (Kőbánya)
Magyar Államkincstár
A sorozatban emellett számos olyan épület is látható madártávlatból, ami a stíluskövető kortársakat mutatja be, azaz olyan tehetséges építészeket, akiket Lechner Ödön munkássága magával ragadott, és az általuk tervezett épületekre komoly hatása volt.
Pecz Samu is előszeretettel alkalmazta a különleges cserepeket, bár az ő stílusa még nem a lechneri szecesszióhoz, hanem a korábbi historizmushoz kötődött
Központi Vásárcsarnok
Szilágyi Dezső téri református templom
Budapest Műszaki Egyetem (Laboratórium)
Budapest Műszaki Egyetem (Fő épület)
Budapest Műszaki Egyetem (Mellék épület)
Az ezeréves Mátyás-templom rekonstruálása során a 19. század végén Schulek Frigyes is a Zsolnay mellett tette le a voksát, az épület ugyanis nem mindig rendelkezett színes cserepekkel. A neogótikus épületet nagyjából 150 000 színes kerámia fedi, melynek felújítását 2008-ban fejezték be teljeskörűen.
Mátyás-templom
Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy Budapesten kívül is találunk a korszakból kiemelkedő alkotásokat. Ilyen például a szabadkai városháza, ami Komor Marcell és Jakab Dezső páros alkotása.
Városháza
A szabadkai zsinagóga szintén Jakab és Komor terveit alapján épült, akik 1899-ben azonos tervvel pályáztak Szegeden, az ottani zsinagóga megépítésére, ám azt a budapesti építészmérnök, Baumhorn Lipót tervei alapján építették fel. Végül mégis lehetőséget kaptak a megvalósításra, csupán egy másik városban, így 1902-ben elkészülhetett a fantasztikus épület a magyar szecesszió jegyében.
Zsinagóga
Római katolikus templom (Novi Sad)
Brigitte templom (Bécs)
Milán sorozata egyszerre meglepő kaleidoszkóp és szemet gyönyörködtető sorozat, ami felhívja a figyelmünket rég elfeledett nemzeti kincsekre és arra, hogy egy másik nézőpont mennyi új csodát képes megmutatni!
A képeket kiváló minőségben megtekinthetitek a szoftver.hu Instagram oldalán!
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.