Mindig együtt tartom a hivatkozást és az ötleteket tartalmazó anyagot. Mindig magammal viszem az albumomat és könyveimet, feljegyzem az öteleteket adó dolgokat, szükség esetén pedig lefényképezem őket. Ebben az esetben készítettem néhány fényképet, illetve találtam néhány fotót motorversenyzőkről. Az összeset bemásoltam a Resources mappába.
3. Lépés
A munkám nagy részét hagyományos ceruzával készítettem, majd pedig Indian tintával és néhány tollal. Először durva skicceléssel kezdtem el rajzolni, ezután készítettem el hozzá a részleteket.
4. Lépés
Ezután megmértem a rajzomat a lightboxhoz - vékony, A3-as méretű, amely elfér az asztalomon vagy az ölemben – és megmértem egy lap kartonpapírt a tetején. Ezt követően befestettem tintával az új lapot, a ceruzával történt rajzot referenciaként használva.
5. Lépés
Miután befestettem mindent fekete tintával, hozzáadtam néhány fehér kiemelést, fényhatásokat és javításokat, fehér tintával.
6. Lépés
Eljött a megfelelő idő az illusztráció Mac-re történő beszkennelésére. Mivel közvetlenül friss papírra festettem, nagyon kevés tisztításra volt szükség.
Mindig az Epson GT-20000 A3 szkennert használom, amellyel rengeteg időt spórolhatok. Ha az A3-nál nagyobb alkotást kell készítenem, akkor a Photoshop Photomerge funkcióját használom.
7. Lépés
A szkennelés megtisztításához és a színezéshez való felkészüléshez megnyitottam a fájlt Photoshopban és létrehoztam egy Szintbeállítási réteget (Levels adjustment layer). Addig állítgattam a csúszkákat, amíg a fehér szín világos, a fekete pedig erős nem lett. Sokan azt fogják mondani, hogy maximalizálni kell a feketét a legerősebb kontraszt eléréséhez, én azonban mindig szeretek meghagyni egy kis mélységet a feketénél a természetes ecsethatáshoz.
8. Lépés
Amikor elkészültem a szintekkel, kijelöltem az összeset (Cmd/Ctrl + A) és bemásoltam az egyesített rétegeket (Cmd/Ctrl + Shift + C). Ez mindent látható dolgot lemásol, beleértve a szintbeállítási réteget (adjustment layers) egy egyszerű rétegbe. Beillesztettem a beállított tintát, így kijavíthattam a hiányos részeket, majd pedig másolatot készítettem erről a rétegről, annak érdekében, hogy az eredeti biztonságban legyen, a frissebb verziót pedig ‘cleaned up inks’-nek neveztem.
9. Lépés
Ez az, ahol igazából elkezdtem használni a tabletet effektek készítéséhez. Erősem kinagyítottam a képet és a környékét, megtisztítotam a nem odaillő dolgoktól (szemét, por) vagy hasonló dolgoktól. Ehhez többféle eszközt használtam, többek között Radírt, Ecsetet, Klónozást, Helyi Javítóecsetet, Javító eszközt, Sötétítést és Világosítást.
10. Lépés
Miután végeztem a tisztítással és beállítottam a szkennelést, elmentettem a fájlt és készítettem egy másolatot, amely a fő illusztrációs fájl lett. Ebben az esetben A3-ra méreteztem, színmódnak CMYK-t (nyomtatáshoz), a nyomtatási minőségnek pedig 300dpi-t adtam meg. Általában PSD formátumba mentem őket, de igény esetén lementhetjük rétegezett TIF formátumba is.
Itt hozzáadtam egy papír textúrát, címkével a layer stack tetején – az átlátszóság 10%-ra történő csökkentésével – hogy klasszikus érzetet keltsek hozzá.
11. Lépés
Ezután a stylus használatával árnyékolást adtam a rajzhoz. Egyszerűnek és vázlatosnak akartam megtartani, de a digitális munka lehetővé tette az egyszerű módosításokat, színmódosításokat és effektek készítését. Így az árnyékolás nem szakította meg a munkafolyamatot, beállítottam a 'cleaned up inks’ réteg blending módját Árnyékos módra, majd pedig létrehoztam a lenti rétegeket és hozzáadtam az árnyékoláshoz.
12. Lépés
A kívánt megjelenéshez egy egyedi ecsetet készítettem. Ehhez rá kell kattintani az Ecset eszközre és válasszuk ki a nagyjából megfelelő ecsetet a panelen – töltsünk be különböző fajtájú ecseteket, majd válasszunk egy nekünk tetszőt.
Itt egy durva élű ecsetet találtam, amely megfelelő volt, de módosítanom kellett a beállításokat. Durva éleket akartam, így addig állítgattam a beállításokat, amíg olyan vonalakat nem kaptam, mint amiket az igazi ecsetem hagy maga után.
13. Lépés
Kiválasztottam egy színt az árnyékoláshoz és elkezdtem vonalakat készíteni az árnyékoló rétegre, mintha papír lett volna. Lazán tartottam és nem nagyítottam túlságosan rá, azért, hogy ne veszítsem el a kívánt érzetet. Mindegyik vonásnál megváltoztattam a tollhegy nyomását a vonal vékonyításával vagy vastagításával.
14. Lépés
A vonások természetesebbé tételéhez, a vászon használatával váltogattam a lehetőségeket, amely lehetővé tette az illusztráció forgatását, az ecsetvonások kényelmesebbé tételéhez, természetes szögekhez – éppen úgy, ahogy egy papírt mozgatnánk az asztalunkon.
A forgatáshoz nyomjuk meg a Shift + R billentyűket, majd kattintsunk a vászonra a stylus-szal és húzzuk-forgassuk a képet megfelelően. Az Esc megnyomásával a vászon visszaáll az eredeti irányba.
15. Lépés
Ezt a képet adtam háttérnek egy réteg és egy téglalap kiválasztásával. Annak érdekében, hogy a karaktereket kimaszkoljuk a pirosból, fehér területeket festettem egy másik rétegen. Ezek a piros maszkolás felett, de a tinta réteg alatt találhatók.
Ezt a Lasszó vagy a Kiválasztó eszközökkel tehetjük meg.
16. Lépés
Itt pedig megtalálható valamennyi fő összetevő: fekete tinta, fehér papírterületek, kék és vörös rétegek. Egyszerű, de nagyon hatásos.
A különálló digitális rétegek használatával egyszerű a módosítás.
A befejezéshez pedig sprinkling és print effekteket adtam hozzá.
