Az amerikai szenátus visszadobta a törvényt, amely jelen formájában nem védi eléggé a felhasználók érdekeit.
A CISPA rövidítés (Cyber Intelligence Sharing and Protection Art) alighanem sokak fülében ismerősen cseng; a törvénytervezetet 2011-ben kezdték kidolgozni, de igazán ismertté tavaly vált, amikor a jogalkotók be szerették volna emelni a rendelkezéseket a gyakorlatba is.
A CISPA eredendő célja az, hogy megkönnyítse a felhasználók internetezési tevékenységeivel kapcsolatos adatcserét a kormányzati szervek valamint különféle vállalatok (például az internetezéshez szükséges infrastruktúrát szolgáltató vállalatok) között. A törvénytervezet szükségességét a kibertámadások elleni hatékonyabb fellépés elősegítésével indokolta a kormányzat, jogvédő szervezetek azonban már a kezdetektől kifogásolták, hogy a CISPA a személyiségi jogokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, amennyiben gazdasági szereplők teljesen szabadon cserélhetnek információt egymással – a tiltakozás eredménye az lett, hogy a szenátus a törvényjavaslat ellen voksolt. Lényegében ugyanez a folyamat játszódott le idén is, igaz, a szenátus ezúttal szavazásra sem bocsátotta a tervezet, mert ezúttal sem látta biztosítottnak, hogy a felhasználók személyiségi jogai nem sérülnek a monitorozás és/vagy az adatszolgáltatás során. Sokan egyébként attól is féltek, hogy a CISPA az illegális letöltések elleni harcban is szerephez juthat; a törvénytervezet korai verziói még tartalmazták annak lehetőségét, hogy az információkat szerzői jogi pereknél is fel lehessen használni, de a szavazásra bocsátott, végső változatból ez kikerült.
A törvény eredeti célja egyébként ésszerűnek tűnik: jelenleg az USA-ban (és egyébként Magyarországon) is olyan jogszabály van érvényben, amely tiltja a személyes adatok kiadását, kivéve, ha rendőrségi kérvény alapján történik mindez, ami adott esetben nagyon le tudja lassítani egy nyomozás folyamatát. A vita így elsősorban nem a CISPA szükségességén folyt, hanem azon, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek alapján automatikusan kiadhatóvá válik egy adat. A törvénytervezet ellenzői (civil szervezetek) szerint éppen az jelenti a problémát, hogy a paraméterek nem egyértelműek, hanem csak afféle „útmutatást” adnak, így az indokoltnál sokkal több esetre lehet ráhúzni, hogy egy személyes jellegű adat kiadása jogos volt.
A CISPA másodszor is megbukott, mégis nagy összegben mernénk fogadni arra, hogy a közeljövőben valamilyen formában elfogadásra kerül; a probléma nem azon van, hogy „mit”, hanem azon, hogy „mikor” és „hogyan” lehet kiadni.
(Geeks.hu)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.