Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy nincs különbség a fizikai adathordozón, illetve az interneten hozzáférhető szoftverek között.
Az Európai Bíróság (CJEU) tegnap egy fontos ügyben hozott iránymutató döntést: az Oracle és a német UsedSoft vállalkozás között zajló perben az ítélet kimondja, hogy a szoftverlicencek értékesíthetőek a használtszoftver-kereskedelemben akkor is, ha a programokat a vevő nem fizikai hordozón vásárolta meg, hanem letöltötte az internetről.
A bíróság így gyakorlatilag elfogadta Yves Botnak, a CJEU főtanácsnokának áprilisban készített elemzését és határozati javaslatát, és egy közleményben is kifejtik, hogy „ha a műpéldányt a jogosult az EU területén adásvétellel forgalomba hozta, a terjesztésre vonatkozó kizárólagos jog többé nem gyakorolható (az »kimerül»).” (A főtanácsnoki vélemény értelmezéséhez felhasználtuk Békés Gergely szigorú szakmaisággal megírt bejegyzését az e.szer.int blogról, és ugyaninnen Grad-Gyenge Anikó írását a friss döntésről.) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szoftvert vásárlók a megvásárolt programot szabadon értékesíthetik használt szoftverként, akár lemezen vették meg, akár letöltötték, és így az olyan üzletek működtetése is legális, mint a UsedSoft – ha a licencszerződésben szerepel is a továbbadás tilalma, márpedig a legtöbb szerződésben szerepel, az nem gátolhatja a használtként való eladást. Jogi nyelven, Grad-Gyenge Anikó megfogalmazásában:
Ugyanis ha a szerzői jog jogosultja a vevője rendelkezésére bocsátja a számítógépi program egyik – anyagi vagy immateriális – példányát, és egyidejűleg díjfizetés ellenében licencszerződés megkötésével vevője számára határozatlan időtartamra biztosítja az e példány használatára vonatkozó jogot, azzal ez a jogosult eladja ezt a példányt, és kimeríti a terjesztésre vonatkozó kizárólagos jogát. Az ilyen ügylet ugyanis a példány tulajdonjogának átruházásával jár. Ennélfogva a jogosult ezt követően akkor sem tiltakozhat e példány újraeladása ellen, ha a licencszerződés a további átruházást megtiltja.
A bíróság még két fontos elemet emelt ki ítéletében. Az egyik a frissítések és az alapszoftver, illetve a vevő viszonyára vonatkozik, és kimondja, hogy a vevő tulajdonába kerülnek a javítások is:
Egyébiránt megállapította a Bíróság, hogy a terjesztési jog kimerülése kiterjed a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja által eladott, kijavított és naprakésszé tett példányára is. Ugyanis még ha a karbantartási szerződés határozott időre is szól, az ilyen szerződés alapján kijavított, megváltoztatott vagy kiegészített funkciók szerves részét képezik az eredetileg letöltött példánynak, és azokat a vevő időbeli korlátozás nélkül használhatja.
A másik igen fontos elem egy korlátozás bejelentése, mivel a többszörözés alapvetően továbbra is tilos:
Ezenkívül a Bíróság kimondja, hogy a számítógépi program azon anyagi vagy immateriális példányának eredeti megszerzője, amely esetében a szerzői jog jogosultjának terjesztési joga kimerült, a program példányának újraeladása időpontjában a saját számítógépére letöltött példányt köteles használhatatlanná tenni. Amennyiben ugyanis azt tovább használná, megsértené a számítógépi program megalkotójának a programra vonatkozó kizárólagostöbbszörözési jogát. A kizárólagos terjesztési jogtól eltérően a kizárólagostöbbszörözési jog nem merül ki az első eladással. Az irányelv mindazonáltal engedélyezi az összes ahhoz szükséges többszörözést, hogy a számítógépi programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használja. Az ilyen többszörözéseket nem lehet szerződésben megtiltani.
(IT Cafe)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.