Magyarország aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA), amelynek célja a nemzetközi együttműködés megerősítése a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés és a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés területén.
Magyarország az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt aláírta az online kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépő Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) - ismertette a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület honlapján közzétett tájékoztatás alapján a Népszabadság és a Népszava pénteken.
Az ACTA célja a nemzetközi együttműködés megerősítése a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés és a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés területén. Az egyezmény a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult "legjobb gyakorlatok" összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza - írta a Népszava. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat.
A megállapodás aláírása ugyanakkor sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mert mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeknek, sőt, egyes területeken meg is haladja azokat. Mindkét lap emlékeztet, hogy az ACTA évek óta éles viták kereszttüzében állt, több országban civil szervezetek tiltakoztak az ellen, hogy kormányuk szignálja az egyezményt, mert úgy vélik, hogy az korlátozza az internet szabadságát, valamint azt is kifogásolták, hogy a szabályozás a nyilvánosság kizárásával készült.
A megállapodást csaknem hatéves előkészületet követően tavaly október elsején szignálta nyolc ország: az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Dél-Korea és Szingapúr. Az egyezményhez 2013. március 31-ig lehet csatlakozni.
Lengyel tiltakozás, magyar hallgatás
A lengyel polgárok gyorsan reagáltak a nemzetközi egyezmény aláírásának hírére, Lublinban ezrek tüntettek a ratifikáció ellen. Donald Tusk lengyel kormányfő nyilatkozatában azonban kijelentette, hogy Lengyelország nem hagyja magát zsarolni az egyezmény ellenzői által. Ez valószínűleg arra utalt, hogy az Egyesült Államokban az online cégek összefogásával sikerült a törvényhozókat eltántorítani a SOPA-PIPA támogatásától. A fontosabb lengyel közösségi oldalak már tervezik az elsötétítést tiltakozásul az ACTA ellen.
A magyarországi aláírás nem érte el a hazai mainstream média ingerküszöbét, de a Twittert vizsgálva a felhasználók körében is elenyésző a reakció. Pedig a nemzetközi egyezmény még nem emelkedett törvényerőre hazánkban sem, az Országgyűlésnek kell ratifikálnia. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleményben tudósított az aláírás tényéről, a jogvédő szervezet szerint az aláírás illetve a ratifikáció nyomán nem változik a magyarországi jogi környezet, ellenben könnyebbé válik a magyar jogtulajdonosok érdekeinek külföldi védelme.
(Prim)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.