A kötet szemléletes és közérthető útmutató a kommunikáció iránt érdeklődők számára. Bemutatja a médiához kapcsolódó legfontosabb vizuális szakterületeket, és elmagyarázza, miként építsük fel kommunikációnkat – a stratégiától és az üzenet megfogalmazásától a designig és a befolyásolás művészetéig – úgy, hogy elérje a megfelelő célcsoportot és a kívánt hatást.
A könyv hasznos összefoglaló mindazok számára, akik saját szűkebb szakterületük ismeretén túl a vizuális kommunikáció tágabb összefüggéseit is meg szeretnék érteni.
A 16 fejezetre tagolt tartalom a történetmesélés technikáitól indulva a stratégia és az üzenet kialakításán, a grafikai tervezés eszköztárán keresztül az üzenet vevőjében kialakuló benyomásig követi nyomon a kommunikációs folyamatot.
A kötetet haszonnal forgathatja bárki, aki a tervezőgrafika, a reklám, az újságírás, az új médiumok, az információtechnológia, a tömegkommunikáció, a fotózás, a filmezés vagy a televíziózás területe iránt érdeklődik.
A szerző – Bo Bergström – kezdő mondataiban arról mesél, milyen kihívást jelentett számára, amikor felkérést kapott, hogy a Svédországi Látássérült Fiatalok Társasága előtt tartson előadást a vizuális kommunikációról. Az előadás döbbentette rá arra, hogy íráson és szóbeliségen alapuló társadalmunkban a képek nyelve sok látó számára is rejtélyes területnek számít, a vizuális kifejezőeszközök ismeretének hiánya pedig korlátozza lehetőségeinket az önkifejezés, az önfejlesztés vagy a társas kapcsolatok területén.
Azoknak a szakembereknek, akik a média világában a kommunikátor szerepét töltik be, mindennél fontosabb, hogy tisztában legyenek a vizuális üzenetek erejével és hatásmechanizmusával. Ebben segít nekik a nagyobb rálátás, amely növeli a kapcsolódási pontok számát mind a kommunikációs folyamat többi fázisához, mind az üzenetek által megcélzott közönséghez.
A szerző röviden bemutatja a médiában (újság, televízió, web) folytatott munkához szükséges klasszikus ismereteket és az egyes munkaköröket, de kitér a média új formáira is, amelyekben az olvasók, nézők, weboldal-látogatók és mobiltelefonhasználók is a kommunikáció (inter)aktív résztvevőivé, véleményük közreadásával pedig a tartalom előállítóivá válnak.
Az új tendenciákhoz kapcsolódó témakörökről, mint például a képalkotás új lehetőségeiről az amatörizmus és az önkifejezés korszakában – legyen szó akár fotóról, filmről vagy illusztrációról –, szintén szó esik.
A szerző külön fejezetben tér ki a kommunikációs stratégiára, amelybe minden egyes üzenetnek illeszkednie kell: a küldetés megfogalmazásától a marketingterven, a márkaépítésen, a kommunikáció célján keresztül a megfelelő média kiválasztásáig tekinti át e témakört.
Az üzenetek hatásmechanizmusának elemzése során megismerkedhetünk a befolyásolás módszereivel, az üzenet vevőjében működő védelmi szűrőkkel, a különböző kommunikációs modellekkel és a kontextus szerepével.
A könyv gerincét az üzenet vizuális megformálásában fontos szerepet betöltő „összetevők” részletes ismertetése adja: a kreativitás, a tipográfia, a szöveg, a kép, a design, a papír, a színvilág, a hang és az arculat, valamint ezek összjátéka mind ide sorolható.
A könyv olyan naprakész példák sorát vonultatja fel, amelyek már bizonyították működőképességüket, és amelyek jól illusztrálják az elmélet gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.
Az egyes fejezetek záró hasábjában a szerző összefoglalja a tárgyalt témakör lényegét, címszavakkal és rövid emlékeztetővel.
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.