A streaming zeneszolgáltatás vezérigazgatója igyekezett megmagyarázni a változtatásokat. Ha a cég ezzel kezdte volna, elkerülhette volna a pr-katasztrófát.
Nagy felzúdulást váltott ki a Spofity múlt hét közepén kiadott új adatvédelmi nyilatkozata. A szerdán életbe lépett dokumentumot felhasználók, jogvédők és újságírók egyaránt ízekre szedték, és a vélemény egyöntetűen nagyon negatív volt: a Spotify lényegében mindenhez hozzáférést kér, ha pedig nem tetszenek a megváltozott feltételek, nem muszáj tovább használni a streaming zeneszolgáltatást.
Az ismert mondás szerint ugyan a negatív hírverés is hírverés, van, amikor a publicitás egyáltalán nem kívánt – ez is egy ilyen helyzet volt. A cég ezért viszonylag gyorsan reagált, és két nappal a bejelentést követően vezérigazgatója, Daniel Ek blogbejegyzésben igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a dolog alapvető kommunikációs hiányosságon csúszott el, a Spotify egyszerűen nem részletezte kellően, miért szeretné bővíteni hozzáférési és adatgyűjtési jogosultságait.
Nincs itt semmi látnivaló
Pedig a Spotify igazából semmi extrát nem kér felhasználóitól, legalábbis semmi olyasmit, amit számos másik app ne kért (és általában kapott) volna már korábban. Két tényező összhatása emelhette össznépi ellenállás szintjére a reakciót: az egyszerre bejelentett változások mennyisége, és a fentebb már említett hiányos kommunikáció. A felhasználók hirtelen azzal szembesültek, hogy a szolgáltatás engedélyükkel hozzáférne a kapcsolatokhoz, képekhez és média fájlokhoz, a hely- és szenzoradatokhoz, mikrofonhoz, valamint bizonyos nem személyes adatokat megosztana harmadik féllel is.
Mivel a vállalat magyarázatot és alkalmazási példákat nem mellékelt, a lépéssel szembeni negatív fellépés bizonyos szempontból érthető volt – főleg, hogy az utóbbi hetekben a Windows 10 már alaposan felborzolta a kedélyeket adatgyűjtési funkcióival.
Daniel Ek blogbejegyzésének címe kissé túlzó, ugyanakkor találó is: Sorry, azaz bocsánat. A vezérigazgató elismerte, hogy sokkal alaposabban kellett volna tájékoztatniuk a felhasználókat egy ekkora horderejű változásról, és végre példákkal illusztrálta, miért kerültek be a kifogásolt pontok az új adatvédelmi nyilatkozatba – ami egyébként a pontosabb megfogalmazás miatt heteken belül újra módosulni fog.
A fotókhoz például a személyre szabott borítók vagy a profilkép miatt szükséges hozzáférést kérni, a mikrofon egy esetleges jövőbeli hangvezérlés funkcióhoz kellhet, a kapcsolatok pedig új Spotify-barátok hozzáadásakor jöhetnek jól, harmadik félnek pedig szigorúan csak nem személyes adatokat adnak ki. Utóbbira elsősorban a freemium modell miatt van szükség, de vannak olyan felhasználók is, akik Spotify előfizetésüket adott mobilszolgáltatói díjcsomag keretében kapják, olyankor is történik adatszolgáltatás.
Androidon is csak évek kérdése
A következő Android főverzióban, a Marshmallow kódnevű 6.0-ban alaposan megváltozik a jogosultságkezelés. Az iOS-hez és a BB 10-hez hasonlóan minden alkalmazás esetében egyenként lehet majd engedélyezni vagy letiltani adott funkciókhoz vagy állományokhoz a hozzáférést – az erre felkészített appok esetében futás közben az első adandó alkalommal, egyébként pedig a beállítások között. A Google ezzel végre kihúzza az adatvédelmi aggályok méregfogát Androidon is. Azaz csak húzhatja, hiszen ha valami radikális változás nem történik az operációs rendszer terjesztésében, évek fognak eltelni, mire a Marshmallow egyáltalán az 50 százalékos penetrációt eléri.
(HWSW)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.