Vajon kell-e rettegnünk az öntudatukra ébredő robotoktól, illetve hogyan segítik a cégek termékfejlesztőit a sci-fi írók? Milyen lesz a jövőben szülőnek lenni, és hogyan oldják meg a városok az élelmezést? A június 1-3. között megrendezett Brain Bar Budapest fesztiválon mintegy 100 jövőkutató, tudós, filozófus, dizájner és üzletember osztotta meg elképzeléseit a jövő rovarokból készült ételeitől kezdve a robotokkal való szexuális kapcsolatok jogi kérdésein át egészen a munka fogalmának átalakulásáig.
A 2015 júniusában elindult Brain Bar fesztivál nem a válaszokról szól, hanem a gondolatébresztésről, mivel több olyan témát is érint, amire jelenleg még nincsen válasz.
„Magyarországon nagyon sokat beszélünk a múltról, a jövőről pedig nem eleget. Ezt a hiányt akarjuk pótolni” – közölte a fesztivál alapötletéről Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar Budapest alapítója. „Nem adjuk az emberek szájába, hogy mit gondoljanak az előttünk álló kihívásokról, de felvillantjuk a legizgalmasabb alternatívákat. Így mindenki kialakíthatja a saját jövőképét, aminek aztán hangot is adhat a színpadon.”
Shane Tusup, Hosszú Katinka és Böszörményi Nagy Gergely, a Brain Bar Budapest alapítója
Az idei év egyik fontos változása, hogy megszüntették a rendezvényen a VIP listát, az erre a célra fenntartott tiszteletjegyeket diákok és pedagógusok kapták. A rendezvényre egy kérdőív kitöltésével lehetett pályázni, a szervezők a jelentkezők motivációjára voltak kíváncsiak.
Az előadók és témakörök kiválasztásán egyfajta „mini Brain Bar” dolgozik. Karaktereket keresnek, „mert az, hogy valaki okos, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó inspirátor, és hogy át is tudja adni a tudását”, mondta az alapító. Olyan előadókat hívnak meg, akiknek erős karizmája van és szívesen vegyülnek az emberekkel, hiszen a kapcsolatépítés fontos része a fesztiválnak. Nagyon figyelnek a földrajzi és a tartalmi sokféleségre, a fiatalok és az idősebbek, valamint a férfiak és a nők arányára is.
Teltházas rendezvény volt az idei Brain Bar
A közönség soraiból úgy tűnt, hogy vannak közöttük olyanok, akik ténylegesen hozzák az őrült professzor figurát. „Én inkább bátornak nevezném őket” – mondta Böszörményi-Nagy. „Sarkos véleményük van, jó értelemben provokatívak. A közönség nem minden esetben ért velük egyet, de képesek megragadni az emberek képzeletét”.
Az idei fesztiválon mutatkoztak be a Brain Bar saját színpadi formátumai, így a nézők felmehettek a színpadra, hogy kérdezzenek vagy pedig vitatkozzanak az előadókkal.
A 2017-os Brain Bar Budapestre valamennyi jegy elkelt, hétezer látogató volt kíváncsi a nagyjából száz előadóra és jövő trendjeire. Ebből ezer tanár és diák vehetett részt ingyen az eseményen. Az angol nyelvű esemény közönségének harmada külföldről érkezett. Volt olyan részvevő, aki New Yorkból repült Budapestre, kifejezetten a Brain Bar kedvéért.
Az élő közvetítést több mint 250 ezren nézték, 60 különböző országból, az eseményre pedig közel 30 országból érkeztek látogatók. Az esemény legfiatalabb látogatója 10, a legidősebb 64 éves volt, illetve a fesztivált 120 önkéntes segítette.
A Brain Bart a következő cégek támogatták: Telekom, Google, KPMG, BMW, MOL, BlackRock.
Egy jövővel foglalkozó fesztiválon a robotizáció kérdéskörének számos megközelítése alapkövetelmény. Az előadók szerint ez már rég nem science fiction, és hamarosan olyan jogi és munkaerőpiaci kérdésekre kell válaszokat adnunk, amelyekről eddig a jövőben játszódó regényekben volt szó.
Greg Corrado, a Google mesterséges intelligenciáért felelős vezető kutatója az alapfogalmakat igyekezett elmagyarázni. A mesterséges intelligencia olyan gépekre vonatkozik, amelyeket „okosra” programoztak, míg a gépi tanulás azt jelenti, hogy a gépek teszik saját magukat okossá – mondta.
Greg Corrado, a Google mesteséges intelligenciáért felelős vezető kutatója
A Garri Kaszparovot, a világ legjobb sakkozóját 1997-ben legyőző DeepBlue számítógép az első, míg a Google DeepMind által kifejlesztett AlphaGo az utóbbi kategóriába tartozik. 2016. márciusában „okosabbnak” bizonyult I Szedolnál, a dél-koreai profi gojátékosnál, mert képes volt megtanulni játszani - utánozni kezdte az emberi agy gondolkodásának folyamatát. A go játék sokkal nehezebb, mint a sakk, mivel sokkal több a lehetséges lépések száma, így ez a győzelem nagyon nagy jelentőségű.
Ez a képesség már régen nem sci-fi, a gépi tanulást és a különböző deep learning megoldásokat alkalmazzák a beszédfelismerő és fordítóprogramok, a Google search ranking valamint az útvonaltervezők is. Miért csak most nyert teret mindez igazán? Csak az utóbbi években áll rendelkezésünkre a megfelelő számítási kapacitás és a különböző algoritmusok elsajátításához szükséges megfelelő nagyságú adathalmaz.
Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója szerint egy újabb ipari forradalom közepén járunk. Míg az első az ún. mesterséges erő feltalálásáról és annak hasznosításáról szólt, a mostani a mesterséges intelligencián és a gépi tanuláson alapszik. Ez a folyamat még nagyon gyerekcipőben jár, a következő 30 év legfontosabb MI-termékét még nem találták fel.
Kelly szerint ez egy nagyon különleges kor: még soha nem lehetett ekkora piacot ilyen olcsón elérni.
Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója
Az egyik legaggasztóbb téma a jövőbeni munkahelyekkel kapcsolatos, fontos kérdés, hogy mi lesz, ha a robotok elveszik a munkánkat. Mert nem kérdés, hogy így lesz. Árvai Péter , a Prezi társalapító-vezérigazgatója szerint azonban ennek inkább örülni kell. Ennek kapcsán a nagymamáját említette, akinek az első mosógép maga volt a megváltás: rengeteg időt spórolt minden héten, amit arra használt, hogy több pénzt keressen egyéb munkával. Ahogy ő sem hiányolta a kézi mosást, mi sem fogjuk visszasírni a robotizáció előtti időket.
Jelenleg az emberek csupán 13 százaléka szereti azt a munkát igazán, amit végez. A jövő munkáival kapcsolatban inkább arra kellene koncentrálnunk, hogy mit csináljunk a felszabaduló idővel, és hogyan legyen teljes az életünk, amihez a kapcsolatok is hozzátartoznak.
A másik téma, hogy mi a teendő akkor, ha egy robot átáll a „sötét oldalra”, és törvényt sért. 1979-ben fordult történt meg először, hogy egy robot megölt egy munkást, 2015-ben pedig az egyik Volkswagen-gyárban nyomott egy soron dolgozó alkalmazottat a fémlemezhez egy ipari robot szerelés közben.
Gabriel Hallevy, az izraeli Ono Academic College professzora, a When Robots Kill című könyv írója az előadásában a szexrobotok büntetőjogi felelősségét járta körül. Bár egyértelmű, hogy megvannak a robotpartnerek előnyei – megmenekülhetnek a szexrabszolgának eladott és elrabolt gyerekek egy része – de ki a felelős, ha egy robot szexuális zaklatást követ el?
Mi történik akkor, ha egy robot „megőrül"?
Hányan választanak hús-vér partner helyett a fejfájásra sohasem panaszkodó, azonnal rendelkezésre álló robotot? Mi történik a kapcsolatainkkal, ha ilyen könnyen „lecserélhetők” leszünk? Mikor kerül a mozikba a Fifty shades of AI (A mesterséges értelem ötven árnyalata)?
Gabriel Hallevy, az izraeli Ono Academic College professzora
Mielőtt azonban az öntudatára ébredt Skynetet vizionálnánk, az előadók mindenkit megnyugtattak, egyelőre még nem tartunk itt. Ahogy az időutazás is marad még a sci-fi regények és filmek egyik kedvenc témája, James Beacham, a CERN fizikusa szerint.
Egy jövőfesztiválba természetesen még nagyon sok téma belefért. Az idei Brain Baron előadott:
Simone Giertz, a szándékosan béna robotokat kitaláló és összerakó youtuber, aki egy stand up-hoz hasonló műsorral örvendeztette meg az algoritmusoktól kissé fáradt közönséget. Giertz készített már órával összekötött, éberre pofozó szerkezetet, de fenéktörlő és orrfújó gépet is. Ezúttal a rúzsozó gépet mutatta be az egyik műsorvezetőn, Andrew Hefleren, akinek a nézők 50 réteg felhordását szavazták meg.
Ari Popper cége, a kaliforniai SciFutures több mint 100 elismert sci-fi szerzőt alkalmaz. Amikor Popper válságba jutott, azt tanácsolták neki, hogy próbáljon arra fókuszálni, ami igazán érdekli. Ezután rájött, hogy ez a science fiction. Egy novellaíró kurzuson kitalálta, hogy a jövőben játszódó elbeszélések tanácsadó eszközként is beválnak. A SciFutures testreszabott forgatókönyvekkel segíti olyan ügyfeleknek a termékfejlesztését, mint például a Ford, a Pepsi vagy az Egyesült Államok haditengerészete.
Shane Tusup szerint, hogy mi számít győzelemnek és mi kudarcnak, csupán felfogás kérdése. Hosszú Katinka edzője és férje, az Iron Aquatics társalapítója olimpikonnak készült, de ez nem jött össze, és valór nem vált célja volt. A 2012-es londoni olimpia után egyedülálló edzéstervet dolgozott ki, továbbá az egy-egy világversenyre való koncentrálás helyett a folyamatos versenyzésre, tapasztalatszerzésre helyezi a hangsúlyt feleségével együtt. „Semmit nem értem el, amit eredetileg akartam, de most itt állok. Én edzem a világ legjobb úszóját, aki inspirációt ad a fiataloknak” – mondta.
Simone Giertz, a direkt béna robotokat feltaláló youtuber
Világos volt, hogy a rendezvény kinőtte az otthont adó tereket, 7000 ember egyszerűen nem fért be a 3 helyszínre. A legnépszerűbb előadások kezdete előtt 20 perccel már tele volt a nagyterem, és az is előfordult, hogy lemaradtunk egy-egy, a kisteremben tartott programról, mert nem tudtunk bejutni. Jövőre új, nagyobb helyszínt keresnek, mondta Böszörményi-Nagy. Külföldi nagyvárosok is megkeresték őket, franchise-lehetőségeket kínáltak, de erről még nem döntöttek.
(Index.hu)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.