A magyarországi szerverek harmadán még ez fut. Új hardverek vásárlása, egyszeri magas költség helyett a havidíjas konstrukcióra váltást szorgalmazzák.
A Windows Server 2003 már 12 éves termék, ugyanarra a gondolkodásmódra épül mint az XP, hiszen mindössze egy évvel az után jelent meg. A termék támogatása 2015. július 17-én jár le, azaz egészen pontosan 286 nap van addig hátra. (A Microsoftnál az operációs rendszerek alap támogatása a legutolsó megjelent service pack után számított 5 év, és további öt év a kiterjesztett támogatás időtartama.)
Budai Péter, a Microsoft Magyarország Szerver üzletágvezetője szerint Magyarországon az installált bázis 30-40 százaléka lehet érintett, azaz mintegy 17 ezer szervert kellene kiváltani. Ez azért is egyre sürgetőbb, mert tavaly 32 kritikus biztonsági sebezhetőséget foltoztak be rajta, és közlése szerint ennek csökkenése nem várható, mivel csak az XP második szervizcsomagjakor kezdtek el minden kódot biztonsági szempontból is elemezni. Szerveroldalon ez az utolsó olyan szoftver, ami nem 64 bites, mivel megjelenésekor a hardver egyszerűen még nem volt alkalmas a technológiára.
Budai Péter elmondta, hogy a figyelemfelhívásképpen egyesével végiglátogatják az összes nagy ügyfelüket, megpróbálják felmérni hogy hol mekkora a probléma nagysága, és esetleg mit tudnak segíteni. Tapasztalataik szerint a nagyvállalatokon belül is kb. a szerverek harmadán még a 2003-mas verzió fut, pl. egy régi alkalmazás miatt. Ez komoly probléma lehet, ugyanis a migrációs tervezési idő, átállási idő, az egész implementálása és tesztelése becslésük szerint jó esetben 200, ha pedig alkalmazásokat is át vagy újra kell írni akkor kb. 300 napos projekt.
Nem számítanaka Windows szerverek számának mérséklődésére. "Az XP-ből tudunk kiindulni: a támogatás lejártáig ott is rengeteget beszéltünk erről, de addig alig csökkent, azóta viszont havonta egy százalékkal esik a részesedése. Szervereknél a biztonsági kockázat magasabb, mint az XP-nél, mert ez nem a végfelhasználók gépét, hanem mondjuk banki alkalmazásokat vagy a vállalati könyvelést érinti. Még fontosabb, hogy a Windows 2003-ra adott törvényi megfelelési garanciák szintén megszűnnek. Tehát egy pénzintézet, ami ilyen szerveren tárolja az ügyfelek kártyaadatait az nem fog átmenni egy PSZÁF vizsgálaton." - mondta.
"Sok ügyfelünk lesz, aki nem fog időben végezni a frissítéssel, viszont a kisvállalkozásoknál lesz olyan is, aki pénzügyi vagy egyéb tényezők miatt nem is akar változtatni. Náluk kifejezetten a felhőt ajánljuk, ahol egyszeri nagy költség helyett át lehet térni egy havidíjas konstrukcióra. Rengetegszer halljuk, hogy jön a Microsoft és adót akar szedni, de aki átáll a felhőre, annak soha többé nem kell migrálnia. Míg az Exchange-nél ez valóban így volt minden új verziónál, addig Office 365 használata esetén soha többé nem kell hardvert vásárolni. Azure-nál egy fokkal komplikáltabb a történet, de a fájlszerveren kívüli gépeket ott is ki lehet váltani."
Gál Tamás, a cég adatközponti szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhővel a rendszerleállásoknak is búcsút mondhatunk. "A szomszéd Pistike egy nagyon komoly réteg Magyarországon, akár az otthoni gépeket, akár a kis cégeket nézve. Ez azonban nem biztonságos, és ezt válthatja ki az a cégvezető, aki az Azure mellett dönt. Garantált rendelkezésre állást nyújt, akár 99,95 százalékot - ez egy évben négy óra 32 perc leállást jelent. Pénzügyileg is megéri, mert egy fizikai hardver migrálása nagyon komoly költség: szerverrel, tárolórendszerrel, hálózattal, mentéssel, archiválással egy sima kisvállalatnál is komoly összeget ki lehet hozni. Ezt azzal kell összehasonlítani, hogy ugyanezért Azure-ban mondjuk havonta 100 eurót kell fizetni."
Budai Péter elmondása szerint a teljes élettartamra jutó költség nem csak három-öt éves időszakban jön ki olcsóbbra a felhőnél, mint egy fizikai szervernél, hanem a spórolás hosszabb távon mutatkozik meg igazán. "Hardvervásárlásnál van egy nagy tüske, utána egy alacsony fenntartási költség, a következő migrálásnál megint egy nagy kiugrás, és leesik. Felhőnél folyamatos, lineáris kiadás jelentkezik, és valójában a második tüskénél érdekes az összehasonlítás, akkor érezhető igazán az előnye."
"A cégnek nem kell többé vasat vennie, hálózattal, szállítással, garanciával, támogatással foglalkoznia. Persze az informatikusoknak továbbra is lesz dolga, Office 365-nél is van, csak nem a csavarhúzós munka, ami szakmai szempontból nem a legizgalmasabb. Azure-nál is rengeteg mérnöki feladat van (Active Directory konfigurálás, mobil eszközmenedzsment, szinkronizáció, stb.), a szoftveres rész még komplexebb is. El fog jönni az az idő, amikor az informatikában csak az alkalmazásokkal kell foglalkozni, infrastrukturális munka nélkül." Közlése szerint a váltás a Microsoft partnerek számára is nagy lehetőség, mert sok helyen van verziókövetési jogosultság, és a migrációt általában ők hajtják végre. A váltási kényszer jó alkalom lehet az egész IT-rendszer átgondolására, új eszközök, technológiák bevezetésére, virtualizáció alkalmazására.
A felhővel kapcsolatban megkerülhetetlen kérdés a biztonság, a jogi felelősség, a garanciák, így nem meglepő, hogy a sajtóbeszélgetés több, mint felében ezzel foglalkoztak. Elismerték, hogy a kiberbiztonsági törvény ugyan megköti a vállalatok kezét, de úgy vették észre, sokan tévesen gondolják, hogy rájuk is vonatkozik ez. "Általában az informatikai vezetők zsigerből pattintanak le minket valamilyen indokkal, és ha visszamegyünk, és elmagyarázzuk nekik, hogy rájuk milyen szabályok vonatkoznak akkor megnyugszanak. Tehát ők maguk sincsenek sokszor képben, hogy milyen szabályozás van Magyarországon. Ugyan néhány konkrét intézménynél, nemzetbiztonsági szempontok miatt nem használható a felhő, de ilyenkor is lehet külön engedélyt kérni a hatóságtól. Azon dolgozunk, hogy ezt mindenkinek megfelelően tudjuk kommunikálni, mert rengeteg a tévhit." - mondta Budai Péter.
Idézte egy amerikai biztonsági szakértő, David Chappell mondatát, aki szerint az NSA-ügy Snowden általi kirobbantása óta tudjuk, hogy a kormányzat így is - úgy is megkapja az adatainkat, és eddig arról volt szó valójában, hogy azt csak gondoltuk, hogy kémkednek utánunk, most már legalább tudjuk. "Ukrajnában, a hozzám hasonló pozícióban ülő kolléga azért volt tavaly nagyon sikeres, mert csináltak egy olyan kampányt, hogy ha fél az oroszoktól, akkor vidd ki az adataidat az Európai Unióba. Elképesztően sikeresek voltak."
Bizonygatta, hogy az adatközpontjaikba nem engednek be senkit, se a magyar kormányt, se másikat, azokat független szervezetek auditálják, és azokat merevlemez nem hagyhatja el. "Ez bizalmi kérdés igazából. Amikor nagyvállalati körnek tartunk előadásokat, mindig ezzel kezdjük, nem várjuk meg a kérdést sem. Amíg ezen a kérdésen nem mentünk túl, addig nem lesz soha üzlet. A biztonság és a bizalom vagy megvan a két cég között vagy nincs. De mi a legveszélyesebb technológia a világon, amiben mindenki megbízik? A Windows Update. Fogalma nem lehet senkinek, hogy egy új csomagban a Microsoft mit rakott fel a gépre. Ami jól működik, és nincs probléma, abban előbb-utóbb még a másik oldalon álló szakemberek is elkezdenek bízni, különösen akkor, ha az kényelmes."
Gál Tamás problémának nevezte, hogy valamiért az emberek azt a kérdést teszik fel maguknak, hogy a legkritikusabb rendszerüket kiraknák-e a felhőbe. "A válasz természetesen általában nemleges. Ezzel szemben számtalan előnye van a hibrid felhő megoldásnak, ahol a dolgok részben itt, részben ott vannak. Ma már mi is azt mondjuk, hogy nem kell mindent kivinni feltétlenül, ész nélkül, hanem hibrid megoldásokban gondolkodjunk."
Elmondta, hogy a Microsoft saját hozzáállása is változott a kérdésben, mert hat éve, a felhő indulásakor, amikor még az Azure csak fejlesztőknek szólt valóban volt ilyen 'felhő vagy halál' megközelítés. "Azonban a Microsofton belül is hamar kiderült, hogy a hibrid felhő a jövő, és nincs értelme választás elé állítani az embereket, már csak azért sem, mert nem reális. Például a legtöbb esetben egy fájlszervert nem érdemes kirakni a felhőbe, hacsak nem egy nemzetközi cégről van szó, ahol fontos, hogy mindenki ugyanazt elérje. Egy magyarországi cégnek egy NAS bőven elég lehet, viszont Active Directory-t, levelezést, alkalmazásokat minden további nélkül érdemes oda vinni."
"Van néhány olyan dolog, amit nem is lehet futtatni az Azure-ban, például DHCP vagy Remote Access Servert - tegyük hozzá, hogy jelenleg, mert ez gyorsan változik. Vannak szerepkörök, amiket csak egy földi rendszerben lehet futtatni, innentől kezdve a hibrid megoldás kézenfekvő. Egy kisvállalkozásnál lévő 3-4 szerveres rendszerből tipikusan egy marad a földön, a fájlszerver, meg esetleg egy címszerver, de minden más költözhet a felhőbe. Ez működik, már csak azért is, mert nincs alternatíva, Small Business Server-csomagot már két éve nem forgalmazunk." Levelezésre kizárólag Office 365-öt ajánlanak, mert az Exchange nagyon nem éri meg egy 20-30 fős cég számára. (Magas karbantartási és hardverigénye miatt korábban se érte volna meg, de benne volt az SBS csomagban.)
Elhangzott, hogy ma a Windows Server piaci részesedése 95 százalékos Magyarországon, tehát a Linux/Unix penetráció csekély. Világszinten sem sokkal rosszabb ez a szám, aminek fő oka az Active Directory, ami a mai vállalati kör egy kulcsterülete. Bejelentkezés, jogosultság kezelés, csoportházirendek - ezek miatt álltak át egy évtizede sokan Novellről és más címtárakról és egyéb megoldásokról. A Windows 2008-ban és 2012-ben nem volt ehhez hasonló olyan feature, ami miatt tömegesen, mindenkinek azonnal át kellett volna rájuk állnia. Ezekben voltak kényelmesebb, jobb megoldások, de olyan, ami miatt 95 százalék frissített volna, nem volt.
A Microsoft munkatársai szerint a felhő ismét ilyen tényező lehet, azonban ma már nagyon más követelményeket támaszt a piac, más az, hogy mit kell kontrollálni. Míg a 2003-mas Windows Server megjelenésekor az IT-részleg uralt minden alkalmazást, addig ma rengeteg alkalmazott használ mondjuk Dropboxot vagy Google Apps-ot, és ezeket a felhős alkalmazásokat cégen belülről nem lehet szabályozni. "A legkényesebb téma az alkalmazottak elbocsátása, ha az adatok akkor máshol vannak, a helyi IT tehetetlen. Ez tűzfallal, szabályozásokkal nem megfogható. Nagy probléma, ha a pénzügyesek, munkaügyisek elkezdenek használni ilyen kis szoftvereket, és onnantól kezdve fogalma sincs senkinek, hogy milyen információ hova megy. Ráadásul mindezt saját telefonról, tabletről lehet csinálni."
Gál Tamás szerint erre a problémára, és a kliensek és a mobil eszközök közötti együttműködésre is megoldás lehet az Azure, mely valamilyen szinten az egyébként a céges doménbe nem beléptethető eszközöket is tudja kontrollálni. "Az Azure-t nem úgy visszük piacra, mint egy terméket, hanem szolgáltatáscsoportokat árulunk. Projekteket kell csinálni, ahol valamilyen funkcióra van szükség. Windows Servert sem azért vett senki, mert neki az kellett, hanem címtárra és egyebekre volt szüksége. Ez egy szerverplatform, amire sok minden felrakható. Virtuális gépként a felhőben is van Windows Serverünk, de önmagában maga az Azure is kezd egy szerverként működni, azaz virtuális gép sem kell, önmagában képes címtár funkciók ellátására." - mondta Gál Tamás.
(SG.hu)
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Előfordulhat, hogy a képek nem megfelelően jelennek meg.
